„Hiába van 220 volt a falon lévő dugaljban, ha nincs egy vezeték, amely összekötné az éjjeli lámpával. Enélkül nem lesz világosság a szobában. Kell egy közvetítő, mely a villanyáramot célba juttatja. Az emberek világában a bizalom, az elfogadás, a jóindulat láthatatlan kábelein terjednek az értékek. Ha ezek nincsenek meg, akkor a bennünk lévő kincseket hiába kínáljuk fel, nem találnak befogadásra . Ezért mielőtt bármit is mondanánk, bármennyire is nehéz, ki kell építenünk a kölcsönös bizalom szálait, mert másképp értékeinket sárba tapossák, és még a legnemesebb erőfeszítésünk is rosszul fog elsülni.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Adná az Isten, hogy harangjaink mindig csak imára, ünnepre, hálaadásra hívjanak bennünket és soha ne gyászos, szomorú eseményre.
