Marosillyéről indulunk, a Guraszáda-Godinesd karsztvidékre emelkedve kelünk át Körösbányára. Felkanyarodunk a Grohoti sziklahídhoz, ahonnan a Ribicsorai-szoroson át megyünk Ribicére. Brád érintésével másszuk meg végül a hegység ikonikus tömbjét, a Vulkán-csúcsot.

Erdélyország kapujában a mócok földjére lépve, az Aranyos, a Maros és a Fehér-Körös ölelésében hamar belegabalyodhat a turista az Erdélyi-szigethegyvidék legváltozatosabb felépítésű tagja, az Erdélyi-érchegység zűrzavaros rengetegébe. Híres Aranynégyszögében már jártunk, most délnyugati hegycsoportjait látogatjuk meg. Amilyen sokszínű kőzet- és felszínalaktani szempontból, olyan változatos volt történelme is, amit persze itt is a magyarság sínylett meg a legjobban. Főleg, amikor a karsztfennsíkokról lezúduló móc jobbágyok meglátogatták a medencék magyar nemeseit. Gabalyodjunk hát bele az Érchegység rejtelmes ösvényeibe, amelyeken történelmi emlékek és karsztjelenségek vezetnek végig a Maros mentéről a Vulkán mészkőszirtjére.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.