Bethlen Gábor 430 éve született

Multithumb found errors on this page:

There was a problem loading image http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/zoom/Megemlekezes-marosillyen-2010/viewsize/img_4885.jpg
There was a problem loading image http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/zoom/Megemlekezes-marosillyen-2010/viewsize/img_4885.jpg

ImageBethlen Gábor a Bethlenek iktári ágából származik. Apjának, Bethlen Farkasnak, Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem ajándékozta a marosillyei kincstári birtokot "összes falvaival és szolgáló népivel", hűségéért és különösen azon jó szolgálatokért, amelyet a Bekes Gáspár elleni küzdelemben tett.


Anyja a gyergyószárhegyi Lázár Druzsina volt.
Bethlen Gábor 1580 november 15-én a marosillyei várban született.
Öccsével, Istvánnal együtt (későbbi erdélyi kormányzó) korán árvaságra jutott, előbb apját, majd tízévesen anyját is elveszítette.
Báthori Zsigmond elkobozta Illye várát, azzal az indokkal, hogy a katonai szempontból fontos végvár nem maradhat a kiskorúak kezén. Így került szárhegyi nagybátyjához, Lázár Andráshoz, Csík- Gyergyó és Kászonszék főkirálybírójához, aki "a székelyek szigorú fegyelmében" nevelte, "kevésbé oktatva a tudományokra" (Bojthi Veres Gáspár).
Bethlen Gábor tizenháromévesen, Báthori Zsigmond kegyéből, a gyulafehérvári fejedelmi udvarba került.
Korán kitüntette magát a törökellenes hadjáratokban és sikerült visszaszerezni atyai birtokát.
Báthori Zsigmond lemondása után, a törökök által támogatott Székely Mózeshez csatlakozott, majd ennek sikertelen erdélyi trónfoglaló hadjárata után, Törökországba menekült. A menekültek neki ajánlották fel Erdély trónját, de akkor nem fogadta el a fejedelmi címet. Úgy látta, hogy erre Bocskai István sokkal alkalmasabb. Támogatta Bocskai Habsburg - ellenes mozgalmát és ő szerezte meg Bocskai számra a Porta megerősítését a fejedelemségben.
Bocskai fejedelemmé választásának évében 1605-ben vette nőül Károlyi Zsuzsannát.
A partiumi birtokos Károlyi család minden bizonnyal Bethlen politikai és hadi tetteit mérlegelve egyezett bele a házasságba, hiszen Bethlen Gábor vagyoni és társadalmi helyzetét tekintve, mélyen alattuk helyezkedett el a ranglétrán.
Bocskai, tehetséges fiatal hadvezérét diplomáciai feladatokkal bízta meg.
Halála után az idős Rákóczi Zsigmond került Erdély trónjára, akivel szemben Bethlen Gábor az ifjú Báthori Gábort támogatta. Ezért kegyvesztett lett. A fejedelem letartóztatta és Kolozsvárott bilincsbe verette.
Báthori Gábor megválasztása 1608-ban, Bethlen politikai karrierjének felívelését hozta el.
A fejedelem tanácsosa és az udvari hadak főkapitánya, Hunyad vármegye főispánja, Csík- Gyergyó - és Kászonszék főkapitánya címet kapta és a fejedelem őt bízta meg, hogy a Portától kieszközölje számára az athnamét.
A meghasonlás hamarosan bekövetkezett, mert amellett, hogy nem értett egyet a fiatal fejedelem kicsapongó életvitelével, Bethlen szembeszegült annak politikai döntéseivel is. A nyílt szakítást vállalva, 1612-ben, Bethlen Gábor török földre menekült.
Egy évre rá, mint fejedelem tért vissza Erdélybe, mint írták róla céltudatosan, érett politikusként eszközölve ki a török támogatását.
1613. október 23-án az erdélyi rendek a Torda mellett táborozó török hadak jelenlétében választották fejedelemmé.
Mint kortársai feljegyezték sem a szászok, sem a székelyek, sem az erdélyi nemesség nem örült megválasztásának. Nem volt ugyanis gazdag, hogy zsoldosait eltarthatta volna, a fejedelmi kincstár is üres volt és még bőkezű adományozónak sem bizonyult.
A belső nehézségeket súlyosbította az Erdély ellen irányuló Habsburg terjeszkedési politika is. Habsburg kézre jutott a Báthori család birtokában álló Tasnád, Ecsed, Kővár és Huszt.
Politikájának első fontos lépéseként, Bethlen Gábor elérte, hogy hűségesküt tettek a szászok, annak ellenére, hogy határozottan támogatta az erdélyi magyar városok és mezővárosok kézműiparát.
Nagy gondot fordított a kincstári bevételek gyarapítására.
Segítette a külföldi mesteremberek letelepedését Erdélybe.
Szalárdi János jegyezte fel róla, hogy "a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- és rézbányászoltatását, míveltetéseket ottan jó helyben állíttatta és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala".
Teljesen új adózási politikát vezetett be, közteherviselésre kötelezve a nemességet is, akik kötelesek voltak a várak fenntartási költségeit vállalni.
A székelyeket összeírattatta. A lustrák alapján pedig az eljobbágyosított székelyeket felszabadította, hogy azok régi kiváltságaikkal a fejedelem seregébe szolgáljanak. (A székely nemességgel nyolc évi hadakozás után sikerült elfogadtatni az erről szóló országgyűlési határozatot.)
Hatalmának megerősítésével párhuzamosan, építkezett, iskolát alapított, szervezett, támogatta a művelődést, türelmi egyházpolitikát folytatott, amelybe belefért a katolikus, lutheránus, unitárius, de még a szombatosság tolerálása. (Alvincre, példának okáért, anabaptista "habán" mesterembereket telepített.)
Fejedelemségének legnagyobb megpróbáltatása hadipolitikája volt.
Már uralkodása kezdetén benyújtotta a Porta a "számlát", visszakövetelve Jenő és Lippa várát.
Ideig-óráig tartó halogatás ellenére, Lippát át kellett adnia.
A Habsburg hatalom a pogánnyal való paktálással vádolta és Bethlen-ellenes hangulatot keltett Európában.
A támadásokhoz a magyar főurak egy része is csatlakozott élükön azzal a Homonnai Györggyel, aki nem nyugodott bele vereségébe, hiszen még Bocskai István Homonnai Bálintnak (György apjának) ígérte a fejedelmi trónt.
1617 augusztusában kötötték meg a nagyszombati egyezményt, amely megteremtette a látszólagos békét.
Az európai politikai viszonyok szintén befolyásolták Bethlen politikáját.
Az uralkodójuk ellen fellázadt csehek számítottak az erdélyi fejedelemre, akit perszonálunióban királyukká akartak tenni.
A csehekkel fontolgatta a szövetkezést, de 1619-ben, "megregulázta" Felvidéken a császáriakat.
A sikeres hadjárat kiváltotta a magyar rendek elismerését és meghozta támogatásukat: 1620. augusztus 25-én felajánlották Bethlennek a magyar koronát.
Akárcsak Bocskai, ő sem fogadta el a feldarabolt ország királyi címét, de döntésében a török vazallusság is közrejátszott, hiszen Erdély és Magyarország királya már a félhold számára is veszedelmes lehetett volna.
A császáriakkal való hadviselése 1622. január 7 -én a nicolsburgi békével ért véget.
Távolléte alatt a fejedelemasszony és öccse intézte az ország ügyeit.Családi életébe, amely gyermekei elvesztése miatt boldogtalan volt, újabb változást hozott Károlyi Zsuzsanna 1622-ben bekövetkezett halála.
Két évi özvegység után kötött újabb házasságot a brandenburgi választófejedelem húgával Katalinnal.
E házasság révén kerül rokoni kapcsolatba a svéd és angol uralkodóházzal, amellyel jogcímet formál Erdély számára, hogy felvegyék az európai Protestáns Ligába. (Hollandia, Franciaország, Anglia és a skandináv államok szövetkezése 1625-ben jött létre Hágában.)
Abban a reményben vett részt a harmincéves háborúban, hogy Magyarország Habsburg-házzal szembeni követelései érvényesüljenek.
Sajnos látnia kellett, hogy a Nyugat számára Magyarország mellékes kérdés, a török pedig közvetlenül kezdett tárgyalást Béccsel.
Kiábrándulva újabb szövetségest keresett és a lengyel nemességgel kezdett tárgyalásba.
Mire újabb kapcsolatrendszere kialakult volna, meg kellett tapasztalnia a török "jóindulat megfogyatkozását", ugyanakkor az ötven felé közeledő fejedelemnek számot kellett vetnie azzal, hogy egészsége végleg megromlott.
1629-ben megírta politikai műnek tekintett testamentumát: utódaira hagyta politikai és hadi életművének megőrzését, továbbvitelét és meghatározta Erdély külpolitikájának alapelvét az elkövetkező időszakra, amely nem más, mint a függetlenség és a békesség útja.
Erdély talán legnagyobb államférfiúja 1629. november 15-én hunyt el Gyulafehérváron. Végrendeletének megfelelően a hatalmat neje, Brandenburgi Katalin vette át.
Olág Gál Elvira

 

cserkesz.hu - barikad.hu

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Sokszor értelmetlennek tűnik újra és újra letérdelni, megpróbálni átölelni az értékeket, amelyek bár vonzanak bennünket, mégis kicsúsznak a kezünkből, de a kegyelem megtisztít és felemel akkor is, ha látszólag elillan a tisztaságunk.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2020. február 23. vasárnap, Alfréd napja van. Holnap Mátyás napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Harmincéves koráig Jézus rejtettségben élt

Harmincéves koráig Jézus rejtettségben élt, engedelmeskedett szüleinek és „gyarapodott bölcsességben, korban s kedvességben Isten és az emberek előtt” [Lk 2,52]. Ácsként dolgozott.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube