Szeretettel küldöm Csibi Editnek, az Esztelneki napközi otthonnak a vezetőjének a beszámolóját.

Isten áldása legyen a házon, legyen olyan szépen folyó az ő életük, akárcsak a házukhoz vezető hegyi patak.

Szeretettel,

Csaba testvér

 

Kedves Csaba Atya!

Nagy örömek írom, hogy a jó Isten annyira megsegített, betudtunk költözni a kamrába, konyhába és az egyik szobába, igaz, hogy minden halomba van, mert, ahogy a szekerekről ürültünk, nem volt idő rendezni. Már rakosgatjuk helyre a dolgokat, ott maradunk este 12 óráig is, de örömmel es boldogsággal vegezuk a munkánk. Már hétfőn a gyerekek is oda jönnek, írtam volt Csaba Atyának, hogyha van valamelyik háznál felesleges asztal vagy szék elfogadnánk, mert nincs. Lassan folytatjuk tovább a javításokat, csak a tanács emberei meg egy hetet szabadságon vannak, nekünk is jobb, hogy ott vagyunk, mert legalább mindig valamit tovább teszünk. A tanács pompájával kétszer kihúzatták a kútból a vizet, most mégis nézetjük, szép tiszta. Hogy ennyire haladtunk a Polgármesterúrnak köszönhetjük, mert a tanács emberei dolgoztak és egy pár szülőnek, akik szívesen segítkeztek.

A legnagyobb köszönet pedig Csaba Atyának, hogy megvásárolta a házat ahol a gyerekek jól érzik magukat és felszabadultak, hogy végre ők is labdázhatnak, szaladgálhatnak az udvaron.

Küldök egy pár képet a költözködésről.

Nagy szeretettel Edit, Ibolya és a gyerekek.