Örömmel osztok meg ilyen leveleket és gratulálok az Oroszhegyi gyerekeknek, kollégáknak szeretettel,

Csaba t.

Szívből örülök, hogy ott lehettem nálatok, Oroszhegyen. Minden egyes percét élveztem amit veletek tölthettem. Azért jöttem hozzátok, hogy segítsek nektek és boldogságot adjak nektek. Ám tik sokkal több boldogságot és örömet okoztatok nekem, amit én adtam nektek. Nagyon szépen köszönöm a sok rajzot. Egyik szebb, mint a másik. És a legjobb a rajzokban, hogy tudom, hogy a szívetekből rajzoltátok őket. Számomra többet jelentenek, mint bármelyik nagy festő festményei.

Mióta elmentem tőletek, sokat gondolok rátok. Hogy vagytok, mit csináltok? Már csak néhány nap van hátra a suliból. Remélem, a tanárok, már nem adnak fel házi feladatokat, amiket meg kell írni. Így egész délután játszhattok a napközis otthonban. Focizás, biciklizés, fa tortakészítés és a fára mászás. A fára óvatosan másszatok fel, mert nem szeretném, hogy lepotyogjatok, mint a túlérett szilvák.

A napközis otthon nem más, mint Oroszhegyen lévő egyszerű, kicsi, de csodálatos Mennyország. És ebben a Mennyországban tik vagytok a pajkos, vidám angyalkák. Soha ne szégyelljétek, hogy óvoda, iskola után oda kell, menjetek. Ne foglalkozzatok azokkal az emberekkel, akik csúfolnak, lenéznek amiatt, amiért ide jártok. Hiszen csak az irigység beszél belőlük. Hiszen ők nem olyan szerencsések, mint ti. Ők nem élik át azt a csodát és szeretett, melyben nektek minden délután kaptok Annuska nénitől és Edit nénitől. Ti itt egy nagycsalád vagytok. Egymás testvérei. Igaz nem vérszerinti testvérek, de még is testvérek vagytok. Hiszen együtt játszotok, együtt tanultok, együtt ebédeltek és együtt mentek színházba, kirándulni, táborokba. Ezért segítsétek, védjétek egymást, mint ahogy a jó testvérekhez illik. Sajnos nekem nincs testvére, és így nem is tudom, hogy milyen az, hogy ha valakinek vannak testvérei. De azt pontosan tudom, hogy milyen rossz, hogy ha nincsen. Ezen túl legyen az a jelszavatok, mint a három testőrnek: „EGY MINDENKIÉRT, MINDENKI EGYÉRT!”

Saját magam is meggyőződtem, hogy Annácska néni és Edit néni mennyit dolgoznak, szervezkednek, fáradoznak minden nap, hogy nektek minél jobb legyen, minél boldogabbak legyetek, hogy minél több élményben legyen részetek. Ő nekik köszönhettétek, hogy elmehettünk a színházba, és hogy nyáron elmehettek mindenféle táborba. Hogy ha néha le is szidnak, vagy szigorúbban bánnak veletek, az csak azért van, mert szeretnek titeket és nem akarják, hogy bajotok legyen. Sok gyerek van a világban, akit a saját anyja nem szeret úgy, mint ahogy titeket szeret Edit néni és Annácska néni. Mikor eljön 17 óra és sorakozó van, menjetek oda hozzájuk. Öleljétek meg őket, és mondjátok tok nekik, hogy „Köszönöm Annácska néni, köszönöm Edit néni, hogy vigyáztál rám, és hogy ételt és szeretettet adtál nekem.” És este mikor lefeküdtök, mondjatok egy imát értük. Nem kell túl hosszú, csupán néhány mondat: „Édes Jóistenem, kérlek, véd meg mindenféle betegségtől és minden rossztól Annácska nénit és Edit nénit. Tegyed őket minden nap boldoggá, ahogy ők is boldoggá tesznek minket. Adj erőt nekik, hogy mindig győztesen kerüljenek ki a mindennapok küzdelmeiből. Kérlek, segíts, hogy én is olyan sok szeretett tudjak adni más embereknek, mint amit ők adnak nekem. Ámen.” Hogy ha tiszta szívből imádkoztok, akkor biztos vagyok benne, hogy a Jóisten meg fogja hallgatni az imáitokat, és teljesíteni fogja.

Most voltam először Oroszhegyen, de nem utoljára. Ha idén nem is, de jövőre újra eljövök hozzátok. És akkor megint együtt játszunk. De addig is az Internet segítségével tarthatjuk a kapcsolatot egymással. Bátran küldjetek, e-mail, vagy jelöljetek be a Facebook-on. Mindenkit visszajelölök, és válaszolok a kérdéseitekre.

E-mail címem: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Facebook: https://hu-hu.facebook.com/robert.darabont