,,A legszebb emlékműved embertársaid szivében áll,,
(Albert Schweitzer)
Erre az idézetre gondolván nap mint nap próbáltam az elmúlt fél évben a kis alsósófalvi csapatot irányitani, vezetni, szeretni, remélvén, hogy ez az emlékmű az ők szivűkben a jó,a szép, a remény példaképévé válik.Ez sokszor nem ment könnyen,voltak könnyes napjaim,de most, hogy véget ért a tanév , inkább a szebb pillanatok jutnak eszembe és hálát adok a jó Istennek,hogy segitett megőrizni a gyerekek testi épségét.
Miért vagyok büszke az elmúlt hónapokra? Örülök, hogy a gyerekek elfogadtak és megbiztak bennem, örvendek, hogy a kezdeti agresszivitást, rendetlenkedést sikerült felváltania , részben, a jónak, a segitőkészségnek.Viszont a tanulás terén lenne mit pótolni a nagyobb fiúkkal, mert van aki nem érte el az átmenő osztályzatot, de reméljük, hogy egy kis nyári segitséggel majd átmegy a pótvizsgán és abban is bizunk, hogy majd jövőre talán jobbak lesznek az eredmények is, hiszen most már egy összeszokott csapattal kezdhetjük az új tanévet.Abban is reménykedünk, hogy majd egyszer mi is átélhetjük a közös főzés, fürdés örömeit,talán majd minket is megajándékoz a jó Isten egy közös házzal, ahol majd azokat a tevékenységeket is elvégezhetjük , amelyek most nem állnak módunkban.
Volt egy nagyon szomorú pillanatunk is, amikor az egyik gyereknek meghalt az édesanyja.De számomra az volt a megdöbbentő, hogy ez a fiú nem hiányolja az édesanyját.Rájöttem,hogy nem volt ott anyai szeretet, anyai gondoskodás.Sajnos több ilyen családi körülménybe belelátunk.Ez a fiú most Magyarországon van rokonnál és úgy néz ki,ha sikerül ott beilleszkednie,ott is kezdi a tanévet.
Összegezve az elmúlt időszakot elégedett vagyok(remélem a gyerekek is velem), együtt lehettünk,volt mit ennünk,még egyszer-kétszer ajándékot is kaptunk,módunkban állt egymást megdicsérni, elismerni,megbecsülni.Boldog vagyok mikor Csaba testvér biztató szavai töltenek fel és azt érzem, hogy büszke vagyok, mert az alapitvány munkatársa lehetek.
Célkitűzéseink,teveik a nyárra:
Mivel ez az első nyaram nevelőként, nem igazán tudom mások hogy szokták, ezért szivesen fogadom bárki javaslatát.Táborozni nem áll módunkban külföldön,kirándulni sem tudunk messze, de itt helyben és a környéken tervezek közös programokat.
-Szeretnék július második hetében egy ,,Szülőfalum hetet,, tartani, amelynek keretén belül felidézzük,megtanuljuk falunk földrajzi helyzetét,falutörténetet, helyi szokásokat elevenitünk fel. Ezeket elméletileg, olvasást,irást, rajzolást gyakorolva,majd ide kapcsolódó játékokat játszunk,érdekességeket gyűjtünk és délutánonként elkirándulunk a fontosabb vagy szép helyekre, ahol eszegetünk,játszunk,persze nem feledkezve meg a környezetvédelemről sem.
-Egy másik héten(időpontot még pontost nem tudunk) a felsősófalvi tiszteletes asszony evangelizációs hetet tart, amelyen mi is szeretnénk részt venni.
-Ezenkivül közös programokat tervezünk a felsősófalvi tanulókkal, ahol összemérhetik focitudásukat,ügyességi játékokon vehetnek részt.
-Jó lenne egy-két nap megfürdeni a parajdi vagy szovátai sóstóban.
-Szintén Felsősófalván van július utolsó hetében tánctábor,ahol napközben néptáncot oktatnak.Igény szerint néhány gyerekkel ott is részt szeretnénk venni.
Ilyen terveim vannak és reméljük Isten segitségével meg is valósithatjuk.
