Mátyás testvér, a mi drága Matyink, az ősztől minden Karácsony drága fővárosában Betlehemben él, a születés kápolna sekrestyése. 

Az ő gondolataival kívánok áldott ünnepet!! 

Sok szeretettel, 

Csaba t. 

Betlehemről, karácsonyi előkészületekről beszélgettünk a nagyváradi születésű Tarsoly Mátyással, aki az Erdélyi Ferences Rendtartomány tagjaként szeptembertől a Szentföldi Ferences Kusztódiában sekrestyésként szolgál. 

Amikor a gyermekek megtanulják Jézus születési helyéről, a Kenyér házának nevezett Betlehemről szóló első dalokat, Dávid király városa valahol a történelmi és földrajzi messzeségben lehet. Ki nem szeretné látni, megérinteni karácsonykor „a betlehemi csillagot”? A nagyváradi születésű Tarsoly Mátyás ferences szerzetesnek szeptembertől minden nap lehetősége adódik rá. A fiatal szerzetes az Erdélyi Ferences Rendtartomány tagjaként a Szentföldi Ferences Kusztódiában (Custodia di Terra Sancta) sekrestyésként szolgál. Adventben váltottunk pár levelet, így közeledtünk a betlehemi karácsonyváráshoz. „A Kusztódia, más néven őrség, ugyanúgy a ferences rendhez tartozik, mint bármelyik más rendtartomány, annyi kivétellel, hogy a Szentszék megbízásából az itteni ferences testvérek őrzik a kereszténységünkhöz tartozó szent helyeket.

A Szentföldön két olyan hely van, ahol nem a rend az egyedüli jelenlevő: Betlehem és a Szent sír bazilika. Kinevezésem Betlehembe szól, arra a helyre, ahol az Úr Jézus megszületett. Számomra a világ ezen része csak annyira volt ismerős, amennyire a teológiai tanulmányaim alatt Oláh Zoltán tanár úr a Biblia által bemutatta. Persze az izgalom az megvolt, nem haboztam minél hamarabb utánanézni ezen tájegység felosztásának, különösképpen jelenlegi politikai és földrajzi helyzetének, vallási felosztásának – egyszóval mi található ott, mivel fogok szembesülni amikor kiutazom. Ilyen messze még nem utaztam el az otthonomtól. Élt bennem egy kép Betlehemről, legfőképpen a bibliai képek, amelyek viszont a valóságot látva teljesen megváltoztak.”

Születéstörténet – Lukács evangéliumából Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. 

Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” (Lk 2, 1–13)

Jézus „szülővárosa” A ma 27 ezer lakosú város Palesztinában, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől mindössze tizenkét kilométerre fekszik – gyalogosan és autóval is elérhető. „Az egyetlen dolog, ami számomra érdekes és meglepő most is, hogy mindamellett, hogy egy területen van a két város, ezeket a valóságban elválasztja egy hatalmas fal és drótkerítés – írja Tarsoly Mátyás testvér –, még határátlépés is van. Ellenőrzik az útleveleket, igazolványokat – többnyire akkor mikor beutazunk, átutazunk. Betlehem maga palesztin terület, aminek megvan a saját vezetése, mégis el van szigetelve, és nagymértékben függ a zsidó államtól. Az itteni polgárok, ha át akarnak menni, rendelkezniük kell olyan igazolvánnyal, amelyet az Izraeli állam bocsátott ki, mert anélkül nem engedik át, visszafordítják. (…) Eddig csak Európán belül utaztam, ezért rengeteg kihívás, tanulni valóm van, és idegen a nyelv is. Új közösség fogadott, ahol Dél-Amerikától Kanadán át egészen Európáig mindenféle nemzetiségű testvér él. Ebben a sokszínűségben kell együtt dolgoznunk. A közösségen belül az olasz nyelvet használjuk – jómagam még a tanulási fázisában vagyok. (…) Az isteni gondviselést úton-útfélen megtapasztaltam. Egy alkalommal Názáretből kellett visszautaznom tömegközlekedési eszközzel Jeruzsálembe. 

A probléma csak az volt, hogy minden arabul vagy héberül van feltüntetve. A vacsoránál kiderült, hogy az egyik jelöltnek, aki a noviciátusba készült, aki származásilag argentin, szintén fel kell utaznia Jeruzsálembe, így minden problémám megoldódott, mert ő viszont kicsit tudott angolul, ami elég volt arra, hogy jegyet váltsunk.”

Ferencesként a Szentföldön Nem a legegyszerűbb ferencesnek lenni a Szentföldön – vallja Mátyás testvér. Kolostoraikon belül többnyire védve vannak, de azon kívül „egy teljesen más világ van”. A rend épületeire kihelyezett szimbólumok alapján tartják számon a hatóságok a kolostorokat avagy templomokat. „A vallási hovatartozást itt mindenki igyekszik a maga módján kimutatni, ápolni, a ferencesek ahova csak lehet habitussal mennek, a más vallásúak is hordják öltözetüket, szimbólumaikat. Betlehemben nem csak katolikusok élnek, hanem muzulmánok, görögök, kevés örmény és mások. Az itt élő emberek, keresztény közösségek, igyekeznek békében élni, ami nem minden esetben olyan könnyű, mert az itteni társadalom messze áll attól a jóléttől, ami nálunk, Európában mára már megszokott. Szerencsére vannak olyan kis települések, amelyekben a katolikusok vannak többségben.

A keresztény közösség itt eléri a két-háromezer főt, ezek között eléggé sok a fiatal és a gyermek, de persze az idősek létszáma sem elhanyagolható. A fiatal családok igyekeznek vasárnapról vasárnapra gyerekeikkel együtt eljönni a templomba. Az itteni ferences közösség még emellett két iskolát is ellát, a tanulók vallási hovatartozása pedig nincs kifejezetten korlátozva, vagy kiemelve. Egyik épületben a fiúk, a másikban pedig a lányok tanulnak. A város maga gazdasági szempontból nem a legfejlettebb, de a növekedés folyamatban van. A fiatalok Betlehemben igen nehezen vagy egyáltalán nem maradnak meg, mivel még igen nehéz a megélhetés. A Kusztódia próbált a fiatalokon segíteni azáltal, hogy régi, lelakott tömbházakat, telket vásároltak meg – vagy felújították a meglévő tömbházat vagy építettek rá újakat, amelyeket a piaci ár feléért adtak. Így sok család olcsón tudott lakáshoz jutni – a valós árat sajnos nem tudják megfizetni, nincs miből.” 

Évente mintegy kétmillióan zarándokolnak el Betlehembe, hogy imádkozzanak a szent helyen. 

„A testvéri közösség mindent megtesz annak érdekében, hogy az ide látogató csoportok kellő tisztelettel és áhítattal tudják elvégezni imáikat, vagy a szentmisét. A szent helyen, a születés barlangban nem csak katolikusok végzik a rítusaiknak megfelelő imákat – jelen vannak a görög-ortodoxok és az örmények is. A karácsonyi hangulat teljesen átjárja az itt megforduló embereket, zarándokokat és nem utolsó sorban a helyben élőket – összegezte Tarsoly Mátyás – Félre teszik problémáikat, bajaikat, és imádkoznak. A karácsonyt megelőzi az adventi időszak, amikor az ember magába tekint, átgondolja életét és mindazt, amit addig tett – felkészül arra, hogy befogadja életébe azt Aki itt született, azt Aki életét adta értünk, Jézust.” Betlehemben az adventi időszak megnyitását különösen is megünneplik.

A kusztos, a ferences tartomány elöljárója ünnepélyes keretek között bevonul Betlehembe. A bazilika előtt a testvérek két sorba felsorakoznak, mögöttük pedig a gyerekek, a cserkészek, a város lakói és előkelőségei. Idén is a Születési bazilikán keresztül a Szent Katalin templomba, majd délután ünnepélyes vesperás közepette vonultak a testvérek a kusztossal egyetemben a születés barlangba, ahol megtömjénezték a szent helyet, majd az örökmécses lángját – ugyanis az elöljáró erről gyújtotta meg az adventi gyertyát. Advent utolsó felében a közösségünk kilencedet tartott. Mindenik paptestvér a számára kijelölt napon kisebb elmélkedéssel segíti a közösség tagjainak karácsonyra való felkészülését – olvasható Tarsoly Mátyás beszámolójában.

 „Mint minden templomban, itt is rengeteg háttérmunka folyik azért, hogy a templom, a szent helyek kellőképpen elő legyenek készítve az ünnep megüléséhez. Betlehemben különösképpen is nagy ünnep a karácsony, mivel ez az a hely, ahol a Menny és a Föld találkozik, ahol az Úr Jézus megszületett, és azóta is minden évben újjá születik mindannyiunk szívében” – vallja Mátyás testvér. Levelében kitért a jászol felállítására, a karácsonyfák feldíszítésére, a templom díszítésére is. „Mi itt Betlehemben már több mint egy hete nekifogtunk az előkészületeknek, a liturgikus eszközök előkészítéséhez, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, mire elérkezik az a pillanat, amit mind olyan nagy örömmel várunk. Itt még inkább átjár mindent eme eseménynek a várása.” Két nappal karácsony előtt az egész város pezseg. A helyi tévések már megérkeztek, és elkezdték felállítani eszközeiket, úgy a köztéren, mint a templomban, és nem utolsó sorban a születés barlangban – ott viszont csak visszafogottan. A turisták, az ide zarándokolók már körbejárták a várost, a szentélyt, hogy lássák, honnan lehet majd a legjobban követni a szentmisét. 

Háttérmunkálatok „A születés barlangban, mi testvérek már a készületek nagy részét elvégeztük, persze ez mindig templomzárás után történt.  (Nappal nem lehetséges, mert a látogatást szüneteltetni kéne, aminek senki nem örülne, főleg az ide zarándokolók.) Egy olyan helyen hol rengeteg ember megfordul, mindig adódik takarítani való: a padló, az oltárok, az olajlámpák, egyes festmények.” Karácsony előtt ünnepire cserélik a falvédőket. Megtudtuk azt is, hogy a jászolnál a festmények, az olajlámpák mind ünnepi fényben ragyognak. A templomunk is lassan felveszi az ünnepi hangulatot, már csak az utolsó simítások maradtak hátra. A főoltár előtti jászolt a jeruzsálemi testvérek hozzák magukkal és állítják majd fel.” Hétfőn, december 24-én negyed kettőkor a ferences testvérek a görög ortodox püspökkel és az örmény elöljáróval kivonulnak a bazilika elé.

„Egyfajta íratlan szabály, hogy ott fogadják Pierbattista Pizzabalát, a jeruzsálemi latin patriarkátus apostoli adminisztrátorát, aki ünnepélyes keretek között vonul majd be a templomba a bazilikán keresztül, miután hódolatát fejezi ki a feszület előtt, és megáldja a jelenlévőket. Ez után bevonul a templomba a testvérekkel egyetemben – írja Mátyás testvér. Délután két órától ünnepélyes zsolozsmára kerül sor a templomban. Este tizenegytől olvasmányos imaórát tartanak. Az éjféli ünnepélyes szentmisét számos televízió élő adásban közvetíti. A helyi lakosok és a karácsonyi időszakra Betlehembe érkező zarándokok, akik nem tudnak bejutni a templomba, kivetítőkön követhetik majd a szentmisét. Az éjféli szentmise után, a testvérek körmenetben mennek le a születés barlangba. Felolvassák a karácsonyi evangéliumot, ezt követően a ferences közösség házfőnöke mutatja be az első misét. Délután öt óráig félóránként vehetnek részt szentmisén a zarándokok.

Vallomás „Mindamellett hogy rengeteg fáradozással és munkával jár az előkészítés, felemelő érzés számomra itt lenni, segíteni azon a helyen, ahol valamikor megszületett a világ megváltója. Jómagam sosem gondoltam volna, hogy az Úr ide fog irányítani, de lehet-e ennél boldogabb, felemelőbb karácsonya valakinek, mint mikor ott van azon a helyen ahol minden megtörtént. Itt teljesen átjárja az embert a helynek a varázsa – a csend, a gyertyák, a halovány fény mind segít abban, hogy egyé váljak azzal, aki engem ezen útra irányított, magával a Kisdeddel.” Tarsoly Mátyás ferences testvér Betlehemből kíván áldott karácsonyt a Székelyhon olvasóinak.

Fotó: Tarsoly Mátyás

Írta: Molnár Melinda

www.szekelyhon.ro