Lönhard Andi és Guszti első gyermekét, Hannát keresztelte tegnap Böjte Csaba testvér a bányászok védőszentjéről elnevezett petrozsényi Szent Borbála Templomban.
Andit és Gusztit még ez év nyarán ismertem meg a Szent Ferenc Alapítványban, mikor együtt segítettek rendbehozni egy tanyát, hogy majd valamikor egy család otthonául szolgálhasson. Andi már akkor nagy hassal hordta a forrásról a vizet - merthogy nem volt bekötve a házba - főzött, takarított, míg a férfiak kint hordták a kerítéshez szükséges faanyagot és sódert.
Guszti moldvai csángó, első osztályosként került az alapítványhoz egy öt gyermekes családból. Az alapítvány segítségével elvégezte az iskolát, és - mint annyi fiatal - úgy döntött, külföldön alapozza meg jövőjét. Eltelt azonban néhány év, és visszakopogott azon az ajtón, mely egyszer már az otthona volt.
Visszatért szülőföldjére, és nevelőnek jelentkezett Csaba testvérnél. Kizárólag ez érdekelte, nagyon céltudatosan a gyerekek körül akart lenni. Gyergyószentmiklóson lett nevelő, mára pedig ő és felesége, Andi közösen vezetik a petrozsényi Jézus Szíve Gyermekotthont.
Andi is megengedte, hogy leírjam, mikor elveszítette első vőlegényét, akkor került be az alapítványhoz mint segítő önkéntes. Úgy gondolta, a gyász feldolgozásán az segít a legjobban, ha elkezd másokért tenni.
Itt ismerkedett meg Gusztival, akivel azóta családot alapítottak.
Számomra azért érdekesek, mert mindegyikük feladhatta volna! De ők minden őket ért hátrány és fájdalom ellenére inkább megnyitották szívüket, minthogy bezárkóztak volna, és döntéseiknek köszönhetően a Mennyei Atya a tegnapi napon otthont vehetett egy új kis teremtmény szívében.
Andi és Guszti, áldjon meg benneteket és családotokat a Jóisten!