Szent Klára Médiatáborban készült alkotások

Multithumb found errors on this page:

There was a problem loading image http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/zoom/Media-tabor-devan-2010/viewsize/img_01.jpg
There was a problem loading image http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/zoom/Media-tabor-devan-2010/viewsize/img_01.jpg

CsoportképSzent Klára Médiatáborban készült alkotások:

 

 

 

Gyulafehérvári székesegyház Egy középkori szent óriás  

Ott voltunk, megcsodáltuk, és egy életre szóló élménnyel gazdagodtunk…   
A gyulafehérvári, a legrégebben fennmaradt középkori magyar székesegyház, Erdély egyik legértékesebb és legnevezetesebb műemléke.

Nagycsütörtökön alkalmunk volt, részt venni a templom egy fontos eseményén és ezúttal meséltek nekünk a templom történetéről és mai szerepéről, fontosságáról.    

bejáratA bejárat előtt két oszlopon angyalok szobrai állnak. A magas épületre tisztelettel tekintettünk. Ahogy felnéztünk a templom csúcsára úgy állt ott, mint egy nagy öreg óriás, melynek teteje magasan felnyúlik borús tavaszi égbe. Mintha vigyázna a sötétlő felhőkre. Mi fáztunk a szélben és nagyon apróknak és törékenyeknek éreztük magunkat egy ilyen monumentális templom előtt, mely ott áll már több mint ezer éve és állja a szelet, a fagyot, és nem csak a természet erőit, hanem az emberi rombolásokat is.  

Egy kis történelem… Ennek a hatalmas és gyönyörű székesegyháznak a felépítése Szent István király nevéhez fűződik. Ő egyházat alapított, és a püspökség alapításakor számos székesegyház is felépült. 1003-tól 1009-ig felépül Gyulafehérváron egy hatalmas, a korabeli magyar püspöki templomokhoz hasonlóan háromhajós, ókeresztény bazilika stílusában épült templom. Ezt az épületet mára teljesen átépítették, megváltoztatták, és több alkalommal javították, hiszen a történelem folyamán, rengetegszer lerombolták.

szentmisénAz első  alkalommal a tatárok betörésekor rombolják le. Ez szükségessé  teszi, hogy újra felépítsék. A XII. században újraépítik, de nem használják fel az első székesegyház alapjait, sem a stílusához nem ragaszkodnak. A burgundiai a Közép-Franciaországi és elzászi templomok mintájára épült. A szentélyfej ablakait a legszebbekként tartják számon Erdélyben.
Nagyon kicsinek éreztük magunkat, amikor a magas boltozatra, vagy az ablakokra tekintettünk. A mise alatt mindig hátborzongató érzés volt, ha megszólalt az orgona.  Ahogy a papok hosszú sora végigvonult az oltár felé, a padok között érezhettük, hogy valami nagynak vagyunk a részei, olyasmin veszünk részt, ami fontos, különleges és szép.  
beltérEzt a helyet minden alkalommal megrongálták, vagy teljesen tönkretették, akárhányszor törtek be a nomád, harcos népek országunkba. 1277-ben a szász támadások során szenved kisebb-nagyobb károsodásokat, de ezt egy ügyes kezű Saint Die városából érkezett kőfaragó gyorsan, mindössze néhány év alatt nemcsak hogy újjáépíti, hanem saját kultúráját is beleépíti a templom egyes részeibe. Továbblépve 1601-re arra emlékezhetünk, hogy zsoldosok fosztják ki. Az utolsó megpróbáltatás a papokat is érintette, hiszen 1658-ban a szultán katonái sokukat megölt a rombolás során. Ezek után békésebb időket látott ez az öreg épület, és végül 1715-ben a katolikus egyház véglegesen birtokba veszi.
A történelem folyamán rengeteg híres, nagy történelmi személyiség megfordul itt, akiknek a síremlékét még ma is megtekinthettük. Kis csoportunk egy nagyon fontos és szép ünnep alkalmával tekinthette meg a székesegyházat. A templom a Krizmaszentelési szentmisének adott otthont, ezenkívül több pap újította meg fogadalmát nagycsütörtökön.
orgonaMegtekinthettük a gyönyörű román kori félköríves stílusban épült ablakokat, kaput és az itt felállított síremlékeket. Hunyadi János, Izabella királyné és János Zsigmond sírja is itt található.  Furcsa volt olyan emberek sírjai előtt állni, akikről már annyit tanultunk, akiknek a nevéhez annyi nagy történelmi eseményt fűzünk. Valahogy magától jött az, hogy csendben és tisztelettel álljunk a síremlékek előtt.
Ma több ezren zarándokolnak ide, hogy lássák, és hogy másnak is meséljenek erről csodálatos templomról.

Szerkesztők: Szabó Sándor,

Bíró Csilla Juliánna,

Vándor Adél Erzsébet,

Pap Zselyke

szentmise A megújulás tanúi voltunk


Április 29.-ével beléptünk a Nagyhét időszakába. Ebben az időszakban rendkívüli események sorozatának lehetünk tagjai. Ez az időszak és a húsvéti ünnep az egész Katolikus Egyház alapja.
A nagyhéten, Déván megalakult médiatábor bekapcsolódik a nagyhét eseményeibe, így a második napon, nagycsütörtökön ellátogattunk a gyulafehérvári Székesegyházba, ahol a krizmaszentelési szentmisének lehettünk tagjai.
A több, mint ezeréves templom hatalmas tornyai tömegével vonzották az embereket. A templom teljes pompájában ragyogott, amit az orgona és a kórus felemelő hangja is segített. A templom lilába volt öltöztetve.
szentmise2Hogy miért is volt fontos ez a Szentmise? Alapjába véve minden szentmise fontos, mert ilyenkor jelen van az egész mennyország. Ez az ünnep viszont még jelentősebb volt, mert ezen a szertartáson szentelték meg a krizmát, és ekkor újítják a papok a fogadalmaikat Jézusnak. És mi az a krizma és miért olyan fontos? Ebben a cikkben megtudhatjuk.  
A mise megkezdésével a püspök és a papság, a ministránsokkal együtt bevonult a templomba. A papság kétoldalt felsorakozott az oltárnál, majd az érsek elkezdte a szentmisét, és a templomban lévő hatalmas tömeg kíváncsi figyelemmel kísérte az eseményeket.
Az olvasmány felolvasása alatt két asszisztens fogta kétoldalt a gyertyát, a harmadik pedig a tömjént. Utána a celebráns pap tömjénnel megszentelte az oltárt.
Ezután következett az Evangélium, amit a pap énekelt. Az Evangélium Jézusról szólt, aki elment a Zsinagógába, és pont az ő küldetésének megjövendölését olvasta fel. Majd a végén összetekerte a pergamentekercset és így szólt: beteljesedett!
kijövetelAz Érsek úr homíliájában (prédikáció) 3 fő témát jelölt meg: nőtlenség, szegénység, engedelmesség. Ezek a papság fő erényei. „A papi nőtlenség jelentősége óriási...”- mondta az érsek és Jézus szavaival támasztotta alá. Aztán hallhattuk a papi cölibátus evangéliumi alapjait. A szegénység erényét szintén Krisztus szavaival támasztotta alá. „Boldogok a lélekben szegények”. De mit is jelent a szegénység? „A szegénység azt jelenti, hogy nem tart vagyont, ami meg van, azt megossza másokkal.” - mondta Jakubini György érsek.
Az engedelmesség erényét a Szűzanya engedelmességi példájával támasztotta alá: ő nem tiltakozott Isten akarata ellen. Szavai szerint „legyen nékem te igéd szerint.”
A prédikációban szó esett a papság céljairól is, melyek közül a legfontosabb az emberek lelki üdvössége.
A homília befejeztével sor került a papi ígéretek megújítására. A megújítás a mi elsőáldozási fogadalmunkhoz hasonló kérdés-felelet stílusban történt. A fogadalom után kérések hangzottak el a papságért, ezután előhozták az olajakat, a krizmát és a püspök elé vitték.
Felharsogott az orgona: „Felajánljuk néked...”
Következett az eukarisztia liturgiája (kenyér és bor felajánlása, átváltoztatása). Az átváltoztatás és a kérések elhangzása után következett az olajok megáldása. Az olajok az oltár előtt voltak egy asztalon. A püspök először a betegek olaját áldotta meg: kezeit széttárva imádkozott. Megemlítette, hogy az olaj testi-lelki gyógyír.
A nép után a papok vették magukhoz Krisztus testét, közben a kórus három-szólamú dicsőítő éneke, a templom jó akusztikája miatt mintha az égből hallatszott volna és betöltötte a templom minden egyes zugát.
Az áldozás után eljött a keresztelendők olajának, és a krizma megszentelésének ideje. A püspök széttárt karokkal kérte Isten áldását a krizmára, ami illatos balzsamok és olajok keveréke, a legnagyobbra tartott olaj. Minden évben minden plebánia újat kap belőle, és egy átlagos ember csak kétszer kap: kereszteléskor és bérmáláskor.
A krizmát egy aranyozott nagy edényben tartották, amibe a püspök egy kisebb edényből töltött bele a régi megszentelt olajból, majd összekeverte. Ezután könyörgés hallatszott, majd az érsek az arcával háromszor keresztet rajzolt az edény fölött. Ismét könyörgés következett, majd a papság is bekapcsolódott azzal, hogy jobb kezét kinyújtva a püspök felé együtt imádkoztak.  
kijövetelA szentmise után, az oda zarándokolt diákoknak megadatott az a lehetőség, hogy részletesen megismerjék a Székesegyházat és a teológiai főiskolát. Minden csapat élére egy papnövendéket neveztek ki.  
Akik ezen a csodálatos szentmisén részt vettek, megtudhatták a papság céljait (a lelkek üdvössége) és megtudhattuk, hogyan jött létre a papság, és mik az alapvető erények, amelyeket követniük kell. Az ott lévők igazán csodálatos dolgokat élhettek át.

Szerkesztették: Aszalos Emese, 

Varga Renáta, 

Nyerges Csaba,

Pál Róbert

A nagy könyvtárMajláth Gusztáv Károly Gimnázium és a teológia

 

 

...Nagycsütörtökön, krizmaszentelési szentmise után látogattuk meg a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Gimnáziumot, egy káplán segítségével. A gyulafehérvári líceum Erdély egyik legrégebbi iskolája, ahol a papságra készülő fiatalok tanulnak, vagyis itt dönthetik el, hogy ténylegesen a papságot választják-e élethivatásuknak, majd a teológiai éveik alatt fel akarnak-e készülni erkölcsileg és szellemileg az egyházi rend felvételére.

A Szent László  király által létrehozott székesegyházi káptalan kanonokjai a középkorban nagy gondot fordítottak az iskolára is. Ez az iskola fennállásáig, 1550-ig jellegénél fogva egyesítette a mai középiskolai oktatást és a papképzést.
Mária szoborA káptalani iskola 30 év szünet után, 1579-ben a domonkosok egykori rendházában  mint "jezsuiták iskolája" kelt új életre.  1653-ig működtek Gyulafehérvárott. Diákjaik közül többet készítettek elő a papságra és ezáltal a fejedelemség ideje alatt  biztosították a lelkipásztori ellátást.
1753-ban létrejött az a papnevelde, amely azóta is az erdélyi katolikus lelkipásztorok képzését szolgálja. 
A 20. században Majláth Gusztáv Károly személyében fiatal püspök ült Erdély katolikus püspöki székébe. Negyven éves püspöksége egybeesett híveinek nemzeti kisebbségi sorba kerülésével és a jogaikért folytatott nehéz küzdelemmel. 1938 karácsonyán kinevezett főpásztor, Márton Áron még nehezebb korszakban vezette az egyházmegyét 1980-ig. Ebben az időszakban nem az „építkezéseken”, hanem a „megmaradáson” volt a hangsúly.
beszélgetésErdélyben a kommunista évtizedek idején a katolikus magyaroknak a falinaptáron kívül más kiadványuk nem volt, vallásos iskoláról álmodozni se mertek, egyedül a papnak készülő fiatalemberek választhatták a Gyulafehérváron működő, úgynevezett kántoriskolát. 
1953-1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium.
régi könyvekAz iskolát elsősorban azért működteti a gyulafehérvári érsekség, hogy ide jöjjenek azok a fiúk, akik Isten hívó hangját érzik lelkükben, de jöhetnek olyanok is, akik mélyebben meg akarnak ismerkedni a kereszténységgel, és katolikus nevelésben szeretnének részesedni. Az iskola teológiai profilja, mely a heti két hittanórában különbözik a filológiától, felkészíti a diákokat, hogy teológiai vagy - ha azt nem óhajtják - bármely filológiai, történelmi, vagy más humán szakon folytathassák tanulmányaikat. A líceum befejezésével meg lehet szerezni a kántordiplomát és azzal már lehet jelentkezni kántori állásra. Fő célja ma is a papi utánpótlás nevelése, de emellett a kereszténységét örömmel vállaló és megélő férfiak képzését is feladatának tekinti.
Az iskola új  épülete tantermekkel, kápolnával, könyvtárral rendelkezik, ahol a diákok tanulhatnak és olvashatják a könyveket. Az 1828-ban készült, legrégebbi fennmaradt könyvtárkatalógus 2399 címet, 2653 kötetet tart nyilván.
könyvtárA KÖNYVTÁR…amit mi is nagyon szerettünk volna látni, a  Batthyáneum.  Hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat és kódex és 565 ősnyomtatvány található.
Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexeknek a 80%- át.
Sajnos mi csupán a tanuló könyvtárat láthattuk mivel a másikba csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogadnak.
De a könyvtár, melyben mi voltunk az is nagy látványossággal rendelkezett, tisztaság, rend, szépek voltak az asztalok, egyszerűek és mégis tekintélyt parancsolóak.
Nem is lehet elgondolni, hogy hány papnövedék tanult eme asztalok fölött.
emlékKicsit olyan érzés volt itt lenni, mintha egy titkot közelítettünk  volna meg, talán a történelmét?!

Készítette: Simpf Lídia, 

Antal Dániel,

Antal Imre

Márton Áron püspökMÁRTON ÁRON SÍREMLÉKE

 

„Non recuso laborem”- nem futamodom meg a munkától
...Márton Áron 1896. augusztus 28-án született az erdélyi Csíkszentdomokoson. Székely földműves család harmadik gyermekeként született. Édesapja Márton Ágoston, édesanyja Kurkó Julianna. Elemi iskoláját szülőfalujában végezte, majd a gyulafehérvári kisszemináriumban érettségizett 1915. június 12-én.
Az erdélyi egyházmegye kormányzására XI. Piusz pápa 1938. december 24-én nevezte ki, a következő évben pedig felszentelték püspökké.
sirnálGyulafehérvári látogatásunkkor meglátogattuk sírhelyét, ami a székesegyház kriptájában található. Amikor a kripta vasrácsos ajtaja elé érkeztünk, tudtuk, hogy odabent valami különleges dolog vár ránk. Nem mindennapi érzés Márton Áron, Erdély nagypüspökének sírja előtt tisztelegni. A kriptába levezető lépcsők meredekek és kőből vannak. Emléktáblája előtt nagyon sok virág és koszorú található, ami arra utal, hogy bár meghalt, de a jóakaratú emberek szívében továbbra is él és élni fog.
Számunkra az tetszett a legjobban, hogy annak ellenére, hogy ő volt Erdély egyik leghíresebb püspöke a sírja mégis abban a kriptában található ahol több kanonoknak, nagyprépostnak és rektornak is  van. Sírja egyszerű, akárcsak ahogy ő volt földi életében.
látogatásMaga a kripta egy rövid folyosó, aminek falában a nagy püspökkel együtt az erdélyi egyház nagy egyéniségei is várják az örök feltámadást. Ilyen Balázs Ferenc, aki kanonok és fő esperes volt, Kovács Lajos, rektor és kanonok, és nem utolsó sorban Dr. Jakab Antal segédpüspök, majd megyés püspök. A folyosó végén van egy kis régi oltár, amin egy kereszt áll.
Halála előtt néhány hónappal 1980. április 2.-án püspöki működésének 42. évében (1938-1980) II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzása alól, egészségi állapotára való tekintettel.
1980. szeptember 29.-én sok szenvedés után életének 84. évében hunyt el. Temetését dr. Lébai László végezte több püspök és ordinárius jelenlétében. Temetésén több mint tízezren gyűltek össze a gyulafehérvári székesegyházban.
...Emberi nagyságát, méltóságát szellemi hagyatéka őrzi. Csíkszeredában róla nevezték el a Római Katolikus Főgimnáziumot, ahol tanult. Jelenleg folyik boldoggá avatása.
Utódja: Dr. Jakab Antal püspök.
Miután följöttünk a kriptából magunkba mélyülve elgondoltuk, hogy mekkora élményben is részesültünk azon a napon, majd a napsütéses időben tovább folytattuk utunkat.
„Az igazság védelmében és a szolgálatában az üldöztetés és  börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

Készítette: Jonica Xénia,

Hajdu Rita,

Simpf Rebeka,

Csontos Réka,

Dénes Boglárka

 

Déva várDéva vára

A vár büszkén magaslik a hegyormon…

A hegy lábától elindulva végig fák sokasága kísér, a belső kapuig, innen kezdődik a kőfal, majd a második kapu és ismét kőfal végig a várfal aljáig. A várat nagyon megviselte az évek sokasága, de még mindig szilárdan állnak a megmaradt részek. Csak csodálni lehet azon embereket, kik megépítésében részt vettek. Gyönyörűen néz ki és fantasztikus érzés Déva vár falai közt sétálni… Ezt gondoltuk egy  szép tavaszi nap, mikor meglátogattuk a várat.

felvonó 

A várat a XIII. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan lehet megközelíteni. A romantikus szépségű természeti rezervátumot képező Várhegy számos ritka növény és állat előfordulási helye.  A vár börtönében szenvedett mártírhalált Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A Várhegy és a vár az unitáriusok nemzetközi zarándokhelye. A felhők fölé emelkedő Várhegy csúcsán a látogatónak felejthetetlen látványban lehet része : derűs időben a  Retyezát hó borította csúcsai is fölvillanhatnak. A Maros-völgy ezen különleges geológiai képződményét naponta több száz turista látogatja.

Déva 

Déva vár oldalról 

Készítette: Bodor Eszter,

Balogh Zsóka,

Bíró Zsuzsanna,

Gál Danuc