A ferences szerzetes arra hívta fel a figyelmet, hogy a semmittevés és a lustaság miként fenyegeti a fiatalokat. Sok gyerek azt hiszi, hogy neki minden jár - és nem is tesz érte semmit. Böjte Csaba szerint a sport erre megoldást jelenthet.

Sok gyerek azt hiszi, hogy alanyi jogon minden jár neki

Az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportközpont megnyitóján mondott beszédet Böjte Csaba. Úgy véli, a sodródó semmittevéstől kell megvédenünk a fiatalokat. Az ökölvívást gyerekvédelmi eszköznek nevezte.

”A gyermekvédelemnek rá kell döbbennie, hogy ma a gyermekeinket a lustaságtól, a tunyaságtól, a sodródó semmittevéstől kell megvédenünk. Sok gyerek azt hiszi, hogy neki csak úgy, alanyi jogon minden jár, és hogy ez így is marad, míg a világ és két nap!" – írta Facebook-oldalán a népszerű ferences szerzetes.

Arra is kitért, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan állják meg a helyüket a világban. Szerinte a sport kifejezetten jó hatással van a gyerekekre.

”Nem tudok új világot teremteni! A nevelőknek, de a szülőnek is rá kell ébresztenie a gyermekeket, hogy a létért fegyelmezetten, felkészülve, keményen küzdeni kell. Több mint kétszáz gyerek jár ökölvívó edzésre, és azt látjuk, hogy a sport jót tesz nekik. Összeszedettebbek, keményebbek, fegyelmezettek lesznek! Igen, az ökölvívás nagyszerű gyermekvédelmi eszköz!”

A semmittevéstől a szülők is megvédhetik gyerekeiket

Nemcsak a nevelők, hanem a szülők is sokat segíthetnek gyereküknek abban, hogy ne sodorja őket magával a lustaság és a semmittevés.

Szakemberek szerint sokszor az a probléma, hogy a szülő mindent megcsinál a gyereke helyett, túl sokat akar segíteni neki. Pedig ezzel csak árt: a gyerekben nő a szorongás, úgy érzi, hogy semmire sem képes egyedül, nem tud megoldani semmit.

Ilyenkor a szülőnek egy kicsit hátra kell lépnie, és hagynia kell a gyereket, hogy egyedül oldja meg a feladatait. Ezt a nevelési elvet nevezzük "lusta nevelésnek". A szülő több teret ad a gyerekének, persze közben vigyáz rá és terelgeti, de nem csinál meg mindent helyette, hanem hagyja, hogy maga jöjjön rá a megoldásra - és hagyja azt is, hogy hibázzon és tanuljon belőle.

Ezzel pedig a gyerek: önállóságot, önbizalmat és talpraesettséget tanul.

Ráadásul nem lesz lusta a későbbiekben, hanem arra törekszik majd, hogy minden feladatot elvégezzen és jól be tudja osztani az idejét.

Vagyis ezzel a nevelési elvvel is megvédhetjük gyerekeinket a sodródó semmittevéstől.

A kamasz viszont hadd legyen lusta

Kivételt képeznek a kamaszok: őket nem kell megvédeni a "lustaságtól" és semmittevéstől. Ez ugyanis egy teljesen normális állapot náluk, a lelassulásra, a merengésre, a semmittevésre nagy szükségük van ilyenkor.

Vekerdy Tamás pszichológus úgy vélte, kamaszkorban érkezik el az idő arra, hogy a gyereknek leváljon a családjáról, hogy majd be tudjon illeszkedni a családon kívüli emberi világba, a társadalomba is.

Sokat kell töprengenie azon, hogy ki ő és mi a szerepe ebben a világban. A szervezet ilyenkor nagy munkában van, a gyerek pedig belefárad a növésbe. Régen a 14 évesek osztályában nem véletlen, hogy csak ismételtek a diákok, mert akkoriban úgy tartották, hogy a kamaszodás miatt nem bír el annyi terhet a gyerek. A pszichológus szerint most épp az ellenkezője figyelhető meg.

”Hetedik-nyolcadik osztályban, tizenhárom-tizennégy éves korában hajszoljuk meg igazán a gyerekeket. (Mert: most dől el, hogy felveszik-e. És most állítjuk döntés elé: mi akar lenni, mi lesz majd belőle?)”

Érdemes tehát elgondolkodni ezen. A kamaszkor mind testileg, mind lelkileg egy nagyon megterhelő időszak: ilyenkor - kivételesen - hagyni kell a gyereket lustának és semmittevőnek lenni.

Indexkép: Depositphotos.com

Idézetek forrása: Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül c. könyve