Ízes csángó tájszólásban csendültek fel a szentes népdalok, csattanó végű történetek, mesék, csak úgy ropogott a színpad deszkázata a nyolc pusztinai fiú és lány talpa alatt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete patronálásával a Kultúrpalota kistermében szombaton megrendezett műsorban.
Ízes csángó tájszólásban csendültek fel a szentes népdalok, csattanó végű történetek, mesék, csak úgy ropogott a színpad deszkázata a nyolc pusztinai fiú és lány talpa alatt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete patronálásával a Kultúrpalota kistermében szombaton megrendezett műsorban. A Bákó megyei Külsőrekecsin (Bákótól 25 kilométerre) nevű településen építendő középiskola anyagi támogatásából vállaltak fel egy részt azok, akik a Feljött a nap szép fényesen című, csángó gyerekek énekeit, csángókról szóló írásokat és fényképeket tartalmazó CD-t, (amelyhez a Reverinda című gyereklapot ajándékként adták) jelképes összegért megvásárolták.
Az ötvenes évek közepén megszüntetett magyar oktatást a moldvai csángók körében 2001-ben sikerült részben feléleszteni. Az idei tanévtől huszonegy csoport tanulhat anyanyelvén írni, olvasni mintegy tizenhárom faluból. Jelenleg kilencszáz gyereknek adatik meg ez a lehetőség a huszonnégy lelkes pedagógus közösségnek köszönhetően. Hegyeli Attila tanár, a csángó oktatási program felelőse szerint a csángóföldön viszont negyven faluban beszélik, értik még a magyar nyelvet, ez közel kilencezer személyt tesz ki. Az általános iskola befejezte után már nem tudják biztosítani az anyanyelvi oktatást, ezért a gyerekek többsége nem is tanul tovább. Csak néhányuknak adatik meg a lehetőség arra, hogy szülőföldjétől, családjától és otthonától távol, alapítványok, különféle intézmények támogatásával elsajátítsanak egy szakmát. Nyisztor Ilona népdalénekes, onesti-i óvónő hagyomány- és nyelvőrző kört vezet Pusztinán, a Kultúrpalota kistermében fellépő csengő hangú, tehetséges diákok is az ő pártfogása alatt fejlesztették tehetségüket.
A csángó gyerekek nyári táborozások során is építhetik magyarságuk omladozó falait, tanítók, tanárok, lelkészek részéről számos ilyen jellegű kezdeményezés születik, elindítóik közt a marosvásárhelyi Czellecz Jenő és Lukácsy Szilamér erdőcsinádi lelkész, Böjte Csaba neve ismerős a Népújság hasábjain. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője áldozatos munkával vette szárnyai alá a szórványban élő, rászoruló magyar gyerekeket, Déván, Szászvároson, Szovátán, Szalontán, Zsombolyán, Torockón, Kolozsváron épített házat, Petrozsényben a 2003-ban elkezdett építkezés nagyon szépen halad, a moldvai Csíkfalván bérelt épületben ugyancsak pezseg az élet. Böjte atya nem lehetett Marosvásárhelyen szombaton, így hangfelvételen tolmácsolták üzenetét. Az iskolaépítés mellett kapcsolatokat is kell építeni, ezt a célt hivatott szolgálni a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! nevet viselő program, amely egyrészt anyagi támogatást feltételez, másrészt személyes kapcsolatápolás is lehet az alapja, mely révén megismerhető a csángó kultúra a maga egyszerűségében és gazdagságában.
Barabás László néprajzkutató előadásában a bukovinai székelyeket és a moldvai csángókat határolta be területileg. Az utóbbiakról elmondta, hogy az asszimiláció előrehaladott állapotában élnek, és meg kell próbálni a magyar kultúrához való felzárkóztatását.
A szombaton elkelt téglajegyekből huszonöt millió lej és tíz euró gyűlt össze, a marosvásárhelyi Rákóczi Alapítvány pedig ötvenegy könyvet és három számítógépet ajánlott fel. Akik a középiskola építését a továbbiakban anyagilag támogatnák, a CD-ket megvásárolhatják a Jókai utcai Diakóniai Központban vagy az EMKE Maros megyei szervezetének székházában.
