A nagyszalontai gyermekek nagy örömmel fogadták a gyermek Jézust, megígérték, hogy mindig lesz neki friss virága, és szívükben fogják hordozni, az értünk gyermekké lett nagy Istent! 

 

Nagyon fontos az Isten-kép! Milyen Istenhez imádkozom? Úgy érzem, hogy a sok koravén ember szívében egy fáradt, idős, zsémbes Isten-kép trónol! Sajnos a szülők idősek, későn vállalják a gyermekeiket, mindig foglaltak, nyúzottak, morcosak, aggodalmaskodnak, elérhetetlenek a gyerekek számára, és sajnos hűtlenek gyakran a családjukhoz! Ezért a Mennyei Atya képe torzul a mai fiatalok szívében! Természetesen, hogy egy olyan Teremtőt aki fáradt, nyűgös, aki csak a saját dolgával van mindig elfoglalva azt nem tudják szeretni, elfogadni a gyermekek, a fiatalok, de az az igazság, hogy egy ilyen Istenben én sem tudnák hinni!!

 

Az az Isten akit én megismertem az évek alatt az fiatal, dinamikus, erős, bátor és vidám!! Jézus számomra a mindmáig munkálkodó Mennyei Atyával a világ javán dolgozó Megváltó, aki mellé jó odaállni, aki érti a viccet és aki maga is vidám, életerős, lendületes, aki nem borul ki zsémbesen minden kis hibán, nem fordít hátat hűtlenül, duzzogva nekünk! Jézus egy jó fej, jó hozzá, az Ő baráti köréhez tartozni!! Nagyon fontosnak tartom, hogy a hamis, fáradt, beteg Isten-kép helyett, gyermekeink szívébe a valós, mosolygós, bizakodó, jóságos Isten-képet helyezzünk, ! Szeretettel, Csaba t.