„A kő, melyet az építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és szemünkben csodálatos ez!” Ma találkoztam egy emberrel, ki a senkinek nem kellő mocsarat lecsapolta, és a benne megbúvó forrásokat befogta és a tiszta vizet most palackozva eladja!! Nem kellett senkinek a mocsár, nem lehetett szántani, kaszálni, ezért nem volt ára a békatanyának, de most a palackozott víz sokkal több hasznot hajt, mind a jó minőségű szántóföld!! 

Mi az ami értékes, mi az ami nem? Számomra olyan gyermekek jelentenek drága értéket, akik után senki nem nyújtotta ki a kezét és ők ma nagyszerű, helyüket az életben megálló nagyszerű emberek lettek!!

Nézzek szét, lehet, hogy egy általam sokra nem tartott kapcsolat, lehetőség által akar megajándékozni, áldani az Isten!! Az eldobott kő a boltív drága zárokőve lehet!  Szeretettel, Csaba t. 

Napi evangélium – 2015. március 6.
Mt 21,33-43.45-46

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott, és őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mondván: „A fiamat csak megbecsülik!” Amikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: „Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!” Meg is ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a szőlőskert ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal?” Ezt válaszolták: „Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik idejében átadják neki a termést.”
Jézus így folytatta: „Nem olvastátok soha az írásokban