„Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.” Egymást merjük hívni egy-egy finom vacsora elfogyasztására, egy-egy jó film megnézésére, és ha a másik vonakodik biztatjuk, hogy csak jöjjön bátran mert evés közben jön meg az étvágy!! Miért ne mernénk egymást a jóra, az erényes szép életre biztatni bátorítani, ha már mi magunk meggyőződtünk, hogy jó jónak lenni? Jézus nyomában járva, nem hiszem, hogy a mennyei Atyánknak lennének rosszul, félre sikerült gyermekei, akikbe akár genetikai, vagy bármilyen módon bele lenne kódolva a gonoszság, az elvetemültség!
Jézus a maga életével, jóságával egyszerűen meggyőzi az embereket, hogy a szeretet tiszta, becsületes útja járható és nemcsak célravezetőbb, de már itt ezen a földön boldoggá teszi a rajta járókat!! Evés közben jön meg az étvágyunk! Ha megtapasztaljuk, hogy milyen jó békében, szeretetben élni, jó testvérekként itt ezen a földön, akkor egész biztos, hogy csak ezen a Krisztus által mutatott úton akarunk tovább menni!
Tudom, hogy esendő az ember, egy marék porból születtünk, lehet, hogy újból letérünk a bölcs szeretet útjáról, de azt is tudom, hogy a hajdani jó tapasztalatok, Krisztus jelenlétében meghozott alapvető döntésünk, mint a keljfeljancsit az ólom talpazat, újból lábra állít bennünket!! A társainkba kapaszkodva, bűnbánatot tartunk, és ha kitartunk, a sok próbálkozásból megszületik a remekmű, és a bűntől sebzett arcunkon felragyog Krisztus urunk szép vonása, a jóság, az irgalom, a bölcsesség, és a többi szép erény!!
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: „Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.” Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: „Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet, s nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: „Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat.” Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre.
Ha pedig egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat, és azt mondja: „Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett drachmámat.” Mondom nektek, az Isten angyalai is éppen így örülnek majd egy megtérő bűnösnek.”