Élő Láng, jóságos Istenem, Te merted vállalni a konfliktust, nem jólfésült, politikailag korrekt, senkit nem sértő, minden hibával, bűnnel toleránsan megalkuvó úton jártál, hanem szavakkal, tettekkel, egész lényeddel kimertél állni az örök értékek, az igazság mellett!! Világosan tudtunkra adtad: Nem elég mondogatni, Uram - Uram, a cselekvő szeretet útjára kell lépni!! Az erényeket nem tudni kell, hanem hősies fogban gyakorolni, megélni a sokszor kusza mindennapokban! Szeretettel kérlek, segíts, hogy a Te példádra, engem is emésszen a házadért való buzgóság! Fogd a kezem és vezess, hogy ne a kispadon üldögélve kommentáljam mások életét, hanem legjobb szándékommal, akár botladozva is, teljesítsem mindennapi életemmel, ott ahova állítottál, azt a szent feladatot, mit Szent Fölséged jónak látott rámbízni!! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Abban az  időben:  Mivel  közel  volt a  zsidók  Húsvétja,  Jézus  fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és  galambot árultak, valamint pénzváltókat,  akik ott ültek.  Ekkor kötelekből  ostort font, és kikergette mindnyájukat  a templomból, ugyanígy  a juhokat és  az ökröket  is,  a   pénzváltók  pénzét  pedig   szétszórta.  Az   asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket,  ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!”  Tanítványainak eszébe jutott,  hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”

A zsidók  erre  így  szóltak:  „Miféle  csodajelet  mutatsz,  hogy  ezeket teszed?” Jézus  azt válaszolta:  „Romboljátok le  ezt a  templomot, és  én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat  esztendeig épült ez  a templom,  és te  három  nap alatt  fölépíted azt?”  Ő  azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból,  tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.

Jn 2,13-22