Emlékszem, a teológia elvégzése után, amikor megkaptam az első kinevezésemet , nagy izgalommal fogtam a térképet megkerestem , hogy hol van az a Szék nevű falu. Meg is találtam Kolozsvár mellett , egy sáros út végén. Egész lázban voltam, beültem a templomba, írtam a székfoglaló beszédemet , az első prédikációmat , amivel bemutatkozhatok. Aztán vasárnap a szentmisén ott volt hat néni. Az egyszem bácsi úgy horkolt , hogy repedezett felettünk a tető. Mit is mondjak ? Összement a számban a prédikáció.

A szentmise után letérdeltem az oltár elé. Nagyon kicsinek, tehetetlennek éreztem magam. Hát ezért tanultam én hat évet, ezért vállaltam cölibátust , a papság minden terhét ? - Javában panaszkodtam , s akkor a szívemben megszólalt Jézus : “ Nézd fiam , igaz, hogy te hat évet tanultál ezekért az emberekért, de én meghaltam értük a kereszten . “ -Azóta tudom , hogy az Úr a pásztor, és én vagyok a pulikutya . 

Csaba testvér