Csodálom Mária kezdeményező erejét, a bajban, a kicsinyek melletti bátor kiállását. Figyel, határoz és dönt! Az angyal csak beszél Erzsébetről, nem küldi Máriát, de a Szűzanya tudja, hogy szükség van rá és útra kel segíteni hosszú hónapokra. Kánnában, a fiatal pár lakodalmán finom női érzékkel nem csak észreveszi a gondokat, hanem megoldást is keres, szinte kikényszeríti Szent fiától a csodát! Hihetetlen, de biztos a dolgában, hisz a szolgákat utasítja, hogy tegyék meg mindazt amit a fia mond nekik! Mária jelen van, a kicsik, a bajban lévők, az elesettek számíthatnak rá! Lourdesben a mindenkit beolvasztó Franciaországban egy kisebbséghez tartozó lenézett, tanulatlan lánykához szól olyan nyelven amelyik a hatóságok részéről megszűnésre volt ítélve... Mária a szegény rőzsegyűjtő lány által üzen a nagyoknak, és azok nagyon nehezen hallják meg az égből jövő kérést!
Csodálom Máriának ezt a bátor kezdeményező erejét, ezt a határozott kiállást, azt hogy mer nekimenni nehéz, lehetetlennek tűnő feladatoknak. Anyánk az Egyház ezért is tette e csodálatos Mária ünnepre, a gyógyíthatatlan betegek világnapját!! Mária számára nincs lehetetlen!!
A jó gyermek hasonlít édesanyjára! Öltsük magunkra mennyei édesanyánk szép vonását! Vegyük észre a gondokat magunk környezetében, merjünk gyógyító erővel lehajolni az emberekhez! Ne várjunk biztatást, felkérést, nógatást, hagyjuk, hogy a szeretet, jóság igazítsa lábunkat a cselekvő szeretet útjára! Soha ne abból induljunk ki, hogy mi lehetséges, és mi nem, hanem csak azt nézzük, hogy mit kér az a végtelen Isteni szeretet, melynek mi is köszönhetjük e világűrben száguldó földgolyón a létünket!