A gyereket ne fojtsd meg a szereteteddel, hisz őt nem magadnak neveled. Hagyni kell, hogy a madár kirepüljön, ne ketrec, hanem támaszt adó, hűs lombú fa légy számára, melyre, ha akar, visszajöhet, hogy örömmel elmesélje, milyen szép, nagy dolgokat tett általa az Isten. Örvendj gyermekednek, dicsérd meg, és ha szükséges, akkor szóval, tettel nagylelkűen segítsd. Hálás szívvel imádd az Istent, aki megajándékozott gyermekeddel, neveld őt anyai-apai szeretettel, szigorral, türelemmel, de ügyelj arra, hogy gyermeked ne váljon egyfelől fölösleges teherré, másfelől életed bálványává, mert mindkét út zsákutca; neki is, neked is csak fájdalmat okoz.