Jelszonk: alázatos bölcs célratartás! A jó hajós nem megváltoztatni akarja a hullámverést, hanem a bárka áramvonalas orrával hasítja a habokat, kitartóan tör a célja felé! Miért kellene mindig és mindenbe beleszólnom, vitáznom emberekkel?  Elég ha tudom a célomat és alázatos szerénységgel, de nagy hűséggel próbálom azt elérni! 

 

Nekünk, keresztényeknek nem a kereső világ sokszor kétségbeesett csapkodását kell elítélnünk, nem vitázni kell a sodródó emberekkel, vagy kritizálni a fuldokló úszását ahogyan az görcsösen mindenbe belekapaszkodik! A mi egyetlen dolgunk az, hogy megmutassuk, hogy járható Krisztus útja, hogy jó, eredményes és örömteli Mesterünk elvei szerint élni!

 

Megvagyok győződve, hogy mindazt mit gyermekeinkkel elértünk, azt csakis Krisztus Urunk tanítását követve érhettük el! Azt is tudom, hogy Teremtőm karjai között biztonságban vagyok, s az Ő barátságának birtoklása a legnagyobb gazdagság ezen a földön! Úgy gondolom, hogy ha a krisztusi pedagógia elveit munkánkban láthatóvá tesszük, ha lássák a testvéreink, hogy Krisztus kezét fogva milyen magabiztosan járunk e zegzugos életben a szegénység, egyszerűség, békesség útján, akkor emberi gyengeségeink ellenére is a "finom étel receptjeit" mind többen fogják az evangéliumból kimásolni, és a gyakorlatban kipróbálni. Igen, ha eredményesnek látják az én úszásomat, vagy az evangélium fényében megtalált egy - egy jó megoldást célravezetőnek ismernek fel, akkor azt ők is minden veszekedés nélkül ki fogják próbálni. A hitet az embernek nem az emberi erőlködés adja, hanem a tiszta öröm mi bennük is felfakad az eredmények láttán, és erőt, lendületet ad bontakozó szárnyalásuknak. Így nem az én szavamra fognak hinni, hanem az általuk megtapasztalt csodák fogják az ő arcukat Isten felé fordítani! Ezért én nem harcolni akarok a sötétséggel, hanem Istentől kapott pislákoló lángomat felkínálva szeretnék körbejárni, hogy aki akar, az élő hit lángjára gyulladjon! Lángunkat osztva nem fogy el a fény, csak nagyobb lesz a ragyogás, s láthatóbb mindannyiunknak a holnapba vezető út! 

 

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t. 

 

Sidney, 2o14. április 29.