Abban az időben odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének.
Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.”
Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” Erre néhány írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen válaszoltál.” Nem is mertek többé tőle semmit sem kérdezni.
Ezek az evangélium igéi.
Szent Lukács könyvéből (Lk 20, 27-40)
Elmélkedés:
Nincsen túlvilág. Az, amit mi túlvilágnak nevezünk az az eredeti, igazi világ. Isten világa az igazi világ, ami miatt Isten létbe hívott minket.
Csak hogy az ember olyan akart lenni, mint az Isten, és teremtett magának egy Isten nélküli világot. Tehát ami az Istenen túl van, az a túlvilág, vagyis amit az ember alkotott magának.
Az Úr Jézus beszél az evangéliumban Nóéidejéről, vagy Szodoma és Gomora népéről is, akik ettek, ittak, vettek, vásároltak, házasodtak… és az a bizonyos nap váratlanul érte őket. Mi abban a bűn, hogy ettek, ittak, házasodtak, vásároltak? Az, hogy mindezt Isten nélkül tették… és végük a pusztulás… „Isten nem a holtaké…”
Viszont a földi életünk egy megkezdett örök élet… Isten életével átitatott élet. „Akár esztek, akár isztok, vagy bármit tesztek - mondja az apostol -,mindent tegyetek az Isten dicsőségére” (1Kor 10, 31). Mert „nem vagyunk a magunkéi” (vö. (1Kor 6, 19). „Dicsőítsétek meg tehát Isten testetekben!” (1Kor 6, 15) „Hiszen – az Úr Jézus szava szerint - mindenki érte él.” Vagyis nem magunknak, még akkor sem, ha „arisztokrata papok” vagyunk, akár csak szadduceusok…
Anaklét testvér
Az emberiség nagyjairól megemlékezve, fürdessük lelkünket a bölcs tanításban!
1910 november 20-án hunyt el – Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író, a világirodalom „legragyogóbb lángelméje” (* 1828)
Az emberek azt kérdezik: mi lesz a halál után? Erre így kell felelni: ha te nem csak szájaddal, hanem szívből mondod - legyen meg a te akaratod, ahogyan a földön, úgy a mennyben is - ez azt jelenti, ahogy ebben az ideiglenes létben, úgy az öröklétben is, neked gondolkodnod sem kell arról, mi lesz a halál után. Add át magad a mindenható akaratának, dicsőítve őt; tudván, hogy ő a szeretet - így hát mitől kellene félned? Krisztus haldokolva mondta: "Atyám! Rád bízom lelkemet!" Ha valaki ezeket a szavakat nem csak a szájával mondja, hanem tiszta szívből, akkor annak az embernek több nem kell.
Ha az én lelkem visszatér az atyához, akkor vele semmi, a legjobbon kívül, nem történhet.
Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: »Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.«”
Ott tanított azután mindennap a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó figyelemmel hallgatta (tanítását).
Ezek az evangélium igéi.
Lk 19,45-48
Elmélkedés
„Az én házam az imádság háza”-mondja Jézus. A farizeusok talán kifogásokat kerestek, hogy azok az állatok és minden amivel ott kereskedtek az áldozatbemutatáshoz szükségesek voltak. A mi szívünkben is tud úgy beférkőzni: ellenségeskedés, önzés, még sok más negatív tartalom amiről azt gondoljuk, hogy szükségesek... ott a helye. A templomot megtisztító Jézus, talán nem tetszik első tekintetre, de ha másokra gondolunk és azok hibáira, mindjárt vonzóvá válik. Szeretnénk, ha megtisztítaná a másikat, közösségeinket, az Egyházat mindazoktól, amikről úgy véljük, hogy nem oda valók. Jézus azokat űzte ki a templomból akik önző módon anyagi javakat kerestek, és maga kőré gyűjti azokat akik életük értelmét lelkük békéjét keresik.
Leánder testvér
Istennek legyen hála azt mondják, hogy stabil az állapotom, én is jól érzem magam, biztonságban. Imádkozom mindazokért kik gondoskodó szeretettel a betegek mellett állnak!
Sokan kérdezik, hogy a Megváltónk által meghirdetett szeretet parancs hol van a mai társadalomban? Egy ilyen fellengzős kérdésre, csak annyit mondok, hogy közegészségügy, de mondhatnák közoktatást is, vagy közbiztonságot is, közvilágítást és még sok életünket meghatározó Krisztusi szeretet parancsból kinőtt kezdeményezésre!
Istenben bízó lélekkel, mindenért hálát adva,
Csaba t.
Uram, köszönöm, hogy Te szóltál hozzánk és ma is szólsz! Szavaid kemények, beszéded kétélű kard, nehéz teljesíteni: "Annak, aki elveszi köntösödet, - mondod - add oda a ruhádat is." Ki hallgatja meg a te beszédedet? Ki váltja tettekre?
Hiszem, hogy a Szentírás által is, de elöljáróink, Ferenc pápa által is te szólsz hozzánk! Az egyház „rákfenéje - mondta a napokban Szent Péter utóda - tagjainak öndicsőítése”
Magamba nézek és elpirulok! Úgy érzem ideje lenne megtérni és rálépni arra a keskeny meredek útra mely egészen biztos, hogy a mennyországba vezet!! Az egyetlen kérdés, hogy rámerek lépni a szentek útjára??
Kisebb testvéri alázattal,
Csaba t.
2020. november 19.
Evangélium
Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
Lk 6,27-38
Add Istenem, hogy szeressük egymást! Add, hogy minden embert szeressünk, még ellenségeinket is; nem azért, mivel testvéreink, hanem hogy azok legyenek! Add, hogy mindig égjen bennünk ez a testvéri szeretet, a testvér, mint olyan iránt, és az ellenség iránt, hogy a szeretettől testvér legyen.
