"Eljönnek a napok,..." Mt 9,14
Azt gondoljuk, hogy mindenre, mindig van időnk! Pedig mindennek megvan az ideje a nap alatt, és mi ennek az időnek nem urai, hanem szimpla utasai vagyunk! Az idő járásának megvan a maga törvénye, útvonala, nem akkor és nem arra megy amerre akarod, hanem ahogyan Teremtőnk jónak látja! A vonat halad, és te nem kényed-kedved szerint, akkor amikor akarsz és ott ahol szeretnéd szállhatsz ki belőle, hanem csak ott ahol éppen tart és ahol megáll! Két állomás között megvan az utazási idő, ha célba akarsz érni figyelned kell! Az iskolában a dolgozatírásnak is megvan a maga napja és órája, csak akkor és az az idő alatt mit kaptál írhatod meg a válaszaidat, amit a tanár értékel! Ha pontos vagy akkor betudják a munkádat, ha a meccset lefújták, te hiába szaladsz és lősz gólt az üres kapuba, mert csak nevetséges leszel! Az idő saját útját járja, nem te döntesz, a tél végén van a szőlőmetszés ideje, jönnek azok a napok s te vagy megmetszed a szőlőt, vagy nem, de az indákban a nedvkeringés akaratodtól függetlenül elindul, és ha későn metszed a növényt, akkor kárt teszel benne, jó szándékod ellenére meg is ölheted! A bölcs ember minden időt arra használ, amire Teremtőnk adja! A Nagyböjti szentidőt is használjuk fel bölcsen, alázattal, tudnunk kell, hogy mi az időnek nem urai, hanem utasai vagyunk!
Csaba testvér
Az ember nem egy márványtömb, hanem hús-vér lény, aki a tapasztalatok által tanul, változik, formálódik. Bíznunk kell Isten kegyelmében, amely képes átalakítani bennünket. Bűneink rendszeres meggyónása segítséget jelent lelkiismeretünk alakításában, a rossz hajlamaink elleni küzdelemben, lehetővé teszi, hogy Krisztus gyógyítson és szeretetében megerősítsen bennünket. Isten irgalmasságának ajándékát megtapasztaljuk, és ez arra ösztökél, hogy mi magunk is irgalmas szívűek legyünk, mint Ő.
Csaba testvér
Ha ülsz a szobában és elképzeled, hogy milyen sízni a hegyekben, soha nem fogod megtudni milyen is az, de ha felkötöd a lécet, kimész a hóra és megtapasztalod, hogy milyen ég és föld között repülni, reszkető lábbal száguldani a fekete pályán, akkor lesz saját tapasztalatod. Ha úgy jössz le a pályáról, hogy legyőzted önmagad, és legyalultad azt a fekete pályát, megcsináltad, s még a taps is bejött, na az már valami, az már mérhető tapasztalat. Ki kell lépni a tettek mezejére.
Ne csak elképzeld, ne csak a kispadról kommentáld az eseményeket, hanem igenis, állj neki és próbáld meg te magad.
Csaba t.
Nagyböjt elején, tűzzünk ki magunk elé megvalósítandó jó feltételeket! Sok irányba elindulhatunk, ezek közül talán az egyik a "szépségre való törekvés" is lehet!
.. egy befagyott ablak a ropogó hideg télben a maga jégvirágjaival milyen csodálatos?! Lám a természet bárminek neki áll, az érdekes, gyönyörű, szép... Tervezzük meg szavainkat, tetteinket, napjainkat, próbáljunk szépséget, ragyogást vinni az előttünk álló negyven napba! Mindenbe - mihez csak hozzáérek - szépséget lopni, csodálatos jó feltétel, melyet napról napra Húsvétra készülve megvalósíthatunk!!
Szeretettel,
Csaba t.
Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.
Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.
Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.
Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.
