Október 5. a pedagógusok világnapját a gyermekeink örömmel ünneplik. Van aki az Artera alapítvány munkatársaival hímez, var, mások az október 6-i megemlékezésre készülnek, melyet az idén mi a Piski csata helyszínén fogunk tartani, aztán vannak mások, akik vidám játékkal emlékeznek meg a tanárokról e szép napon, hamár nem kell iskolába menni!
Isten áldja a gyermekeink tanítóit, tanárait!
Sok szeretettel,
Csaba t.
Imádság kapcsán a nagy kérdés, hogy hiszem-e azt, hogy Ő aki a hallás adományát adta nekem, az maga is hallja az én hangomat, gondolataimat, és Ő aki a beszéd készségét ajándékozta nekem képes megszólítani engem, beszélni velem?? Ha ezekre a kérdésekre hittel igent tudok mondani, akkor a többi már csak részlet kérdés, mert az egészen biztos, hogy Ő aki az ajtóban áll és kopog, ha meghallja az én bármennyire is félénk igenemet, be fog lépni az életembe!! Kicsinységem tudatában, gyermeki bizalommal hívjam meg életembe az Istent, mert ha elindulok az Istennel való párbeszéd útján, akkor előbb-utóbb célba is érek Teremtőm karjai között!
Szeretettel,
Csaba testvér
Azt mondjuk, hogy Istenben minden ami jó és értékes, az tökéletes fokban megvan. Isten a végtelen bölcs. Nála bölcsebb nincsen. Isten a végtelenül nyugodt. Nála nyugodtabb nincsen. Isten a végtelen jóságos. Ő adott mindenkinek jóságot a magáéból, biztos, hogy neki sokkal több van ebből a jóságból, mint bárkinek. De a jókedv, a vidámság, a derű is érték. Tehát, hogyha minden értékből végtelenül sok van a Teremtőben, és a jókedv is érték, akkor Isten kell legyen a világon a legvidámabb, a legjobb kedvű, és a legderűsebb létező. Minden ember Isten valamelyik szép tulajdonságában gyönyörködik. Én Istennek a gyermek arcát csodálom, ezt a játékos, vidám, pajkos örömteli vonását tartom leginkább követésre méltónak magam számára.
Legyünk őszinték. Nézz meg egy virágos rétet fenn a Hargitán. Egy négyzetméteren hányféle növény, virág, szín, illat, forma van? Rengeteg. Ennél szebben Isten játékosságát, vidámságát, örömét, nem tudom mi tudná jobban bizonyítani. Ugyanaz van ha megnézzük tavasszal, hogy ugrálnak a kiskecskék, játszanak a mezők zöld gyepén! Vagy nézzük a fecskéket, emlékszem mikor tavasszal gyönyörködtünk a levegő parányi akrobatáiban, ahogy repülő ékszerként körbe repdesik a nagytatám házát, az istállót, mindent, mielőtt nekiállnának otthont építeni! Vibrált a levegő szárnyaik körül. Az állatok is örvendeznek a létnek és játszanak. Ezt a tarkaságot, szépséget, ragyogást, életerőt valakitől kapták. Ez a valaki a Jóisten, ő ajándékoz nekünk minden szépséget, értéket, kincset, gyönyörködjünk és örvendezve áldjuk Teremtőnket.
Szent Ferencnek a világban gyönyörködő tekintetével szeretnék én is, tudatosan nézni teremtő Istenem alkotására, e csodaszép világra, melyben minden és mindenki az én testvérem!
Szeretettel,
Csaba t.
Ma meglátogattam a Csíkszentsimoni Szent László Otthonunkat, a ragyogó őszi verőfényben elbeszélgettünk a gyerekekkel, kollégákkal. Jó látni, a munkatársaim erőfeszítését, azt, hogy szépen újjászületik ez a gyermekeink számára nagyon fontos otthon! Isten áldását Kérem András Zsoltra és az ő drága feleségére, és az általuk vezetett ház minden egyes lakójára de azokra is, akik lovagolni, vagy a lovaglást tanítani eljárnak az Otthonunkba!
Büszke örömmel,
Csaba t.
Sokszor elmondom a gyerekeimnek, hogy én meg tudom védeni őket a hidegtől, az éhségtől, talán még a rossz emberektől is, de egy dologtól nem tudom megvédeni őket: saját maguktól. Azt látom, hogy sokszor a gyerekek nagyon rossz döntéseket hoznak. Persze én is, de az ember saját magával mindig irgalmasabb. Másról azt mondom, hogy fukar, fogához veri a garast, magamról meg azt, hogy az ember meg kell gondolja, hogy mire költi el a pénzt. Mást mindig a tettei alapján ítélünk meg, magunkat a szándékunk alapján. Az igazság az, hogy a szándékunk általában jó, de ahogy kivitelezzük, az nem mindig sikerül jól. Nagyon kevés olyan ember van, aki cselekedete teljes tudatában magának vagy másnak rosszat akarna.
El kell tudni fogadni a másikat. Nekem egyetlen parancsot adott a Jóisten, a szeretet parancsát. Van az a szentírási rész, ami arról szól, hogy jön a gonosz ember és konkolyt hint a búza közé. A konkoly is egyfajta növény, felnő, de mérges, azt nem szabad megenni. Az Úrtól kérdezik az apostolok, hogy menjünk, gyomláljuk ki a konkolyt? Az Úr azt mondja, hogy azzal ne foglalkozzatok, rátok a búzát bíztam. Majd az utolsó ítéletkor elintézik a rosszat. Nagyon örvendek, hogy nem bízta rám Isten a konkolyt. Nekem nem az a dolgom, hogy gyomlálgassak, valakinek a hibáit piszkáljam. Nekem az a dolgom, hogy a társamból is, magamból is a lehető legjobbat hozzam ki. A sötétséggel nem kell sokat foglalkozni, inkább fényt kell gyújtani. A sötétség önmagától semmivé válik a ragyogó fényben. A sötétség az nem valami, hanem a fény hiánya. A másik emberben lévő mindenféle nyavalya, a szeretet, a jóság, az öröm hiánya.
Csaba testvér
Az Árkosi anyaotthon lakóit újból Istennek ajánlottuk és megkereszteltünk három aranyos gyereket! Jóságos Teremtőnk áldása kísérje a babák, a gyerekek életét, de a szüleik, rokonaik életét is! A tegnap szeretettel imádkozunk a kismamákat befogadó nővérekért, meg a ház támogatóiért, fenntartóiért is!
15 éve működő árkosi otthon a gondviselő Isten csodája, hisz eddig minden egyes napot adományokból éltek meg a kedves nővérek és az ő védenceik, a kismamák, a gyermekeikkel! Így, az itt élő gyerekek valóban szeretetből születnek, szeretettel indulhatnak neki az életnek!!
Örömmel,
Csaba t.
Ha az ember tudva és akarva letér a szeretet útjáról, a harag, a gyűlölködés, az önzés útjára lép, ha tudatosan elfordul a megismert jótól, akkor bűnt követ el.
Vétkezhetünk gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Ha az ember lemegy egy pincébe, fázik és fél a sötétben, nem látja a szép színeket, rosszul érzi magát egyedül, akkor nem azért nem jut hozzá fény, mert a nap megharagudott rá és ki kell engesztelnie, hogy újra süssön, hanem egyszerűen fel kell menni a szabadba. A nap mindig ontja a fényt, meleget még akkor is, ha felhők takarják el. A rossz tettek, döntések árnyékolnak be minket.
Csaba testvér
