“A tények sokszor elkeserítőek, a feladatok sokak szerint meghaladják az erőnket , képességeinket, de mégse hagyhatjuk ernyedten, hogy a folyamatosan pergő hétköznapok szétmarják rendezett világunkat. Tisztségünk , Isten adta feladatunk nem elgyászolni, passzívan elsiratni lassan olvadó értékeinket , hanem megőrizni , alázattal továbbépíteni társadalmunkat , mindazt , mi számunkra fontos, mit őseink ránk hagytak , mi életünk részeként meghatároz bennünket.”
A mindennapi küzdelmek nem értelmetlen harcok, vívódások, hanem ezek által nő fel az ember Isten országához. Megvan-e benned az újrakezdés lendülete , hogy ne add fel a harcot ? Olyannak kell lenned mint a hétfejű sárkánynak, aminek ha levágják az egy fejét , helyette három nőtt ki . Megvan-e benned, hogy Krisztusba kapaszkodva újrakezd a küzdelmet , mert amíg hiszel , amíg szeretsz , nem lehet téged elvasalni ?
Mindannyiunkban ott van a holnap szentje , de az alávaló gazember is. Nem bírónak kell lennünk, hanem orvosoknak. Álljunk a tévelygők mellé és segítsünk nekik levetni páncéljukat . Sohasem szabadna elfelejteni, hogy minden Saulban ott lapul egy szeretethimnusz.
Istennek legyen hála a Szent István tiszteletére szervezett előadókörutunk szerencsésen véget ért, a gyermekeink, és mi felnőttek is ha fáradtan is, de telve szép emlékekkel, örömmel, haza értünk!! Én itt vagyok Székelyhídon, holnap szeretnék ebédre lemenni Nagyváradra, az ottani házunkba, majd ha a jó Isten is segít estére Szovátán, a Szent József gyermekvédelmi otthonban szeretném álomra hajtani a fejemet!!
Ha ez a világ szép rendben lenne, minden a helyén lenne ,akkor eszem ágában sem lett volna, hogy pap legyek ,hogy Istennek adjam magamat, átadjam kezemet, szívemet, mindenemet Neki.
Ha néha a szegényeink éhen halnak, az nem azért van, mert Isten nem gondoskodott róluk, hanem mert Ön és én nem adtunk, mert nem voltunk a szeretet eszköze Isten kezében, mert nem ismertük fel Őt, Krisztust, amikor eljött újból rongyos álruhában az elhagyatott emberben.
Csodálom azt a tiszta életerőt mely felfakad a gyermekekben! Nagyon sok nehézségen mentek már keresztül, azok akik az otthonainkban élnek és mégis mind a rohanó hegyi patakok, melyek nem fárad bele a kövekben való botladozásba szaladnak, élnek kacagva. Pezseg körülöttük a világ, létük eleven cáfolata minden pesszimizmusnak! 
Kedves ismerősök!
Kedves lányomtól, hajdani diákunktól, Pál Editkétől kaptam a csatolt képet és a kis versikét!! Nagy szeretettel köszöntöm és imádkozom érte, a kisbabáért és természetesen minden gyermeket váró édesanyáért!!
Gratulálok!! Szászvárosi otthonunkban folyik a szüret, a vinete (padlizsán) szüret!!
Az igazságot öltöztesd szeretetbe, a szeretetedet igazságba, ha megteszed, egyéni és közösségi életünk szárnyat bont, egy fenntartható, lakható jövő felé!!