A mai világ egyik hatalmas problémája, hogy nagyon nehezen tudjuk egymást elfogadni, befogadni, elviselni. Sajnos ez minden szinten így igaz, ezért van oly sok torzsalkodás akár a nagyvilágban, akár a családban. Ezértvan sok válás, sok családból kihullott gyermek, vagy földönfutó, hajléktalan ember. 

Az embertársainkat sajnos nem Isten szép ajándékainak tekintjük, hanem egy fölösleges rossznak, kit jobb esetben kerülgetni kell az úton, rosszabb helyzetben elzavarni onnan, ahol mi élünk.

 

Döbbenetes, hogy tud ennyire torzulni a látásunk?! A gonosz szemüvege mennyire megtud zavarni?!  Krisztus nem ajándék volt kétezer évvel ezelőtt a Zsidóknak, hanem pusztulásra ítélt gonosztevő!! Sajnos a mi látásunk  torzulhat, talán férjed, feleséged, barátod bár Isten ajándéknak szánta te még is mint ellenségre nézel?! Nagycsütörtökön nézzünk Isten szemével egymásra, fedezzük fel Isten drága ajándékát a testvérünkben!!!! Nagy nagy alázattal, Csaba t. 

Az igazi megtérés kölcsönös megbocsátást követel az emberek részéről, akik meg bocsájtanak egymásnak, azoknak bocsátja meg Isten a vétkeit. Szent János apostol azt mondja: Ha valaki azt állítja, hogy: 'Szeretem az Istent, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét,  akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát' (1Ján 4,20).  Megváltónk  az egymás iránti őszinte szeretetről akar felismerni bennünket!! Szeretettel kérlek bocsássunk meg szívből egymásnak! Alázattal kérek mindenkitől, - kit netalán megbántottam akaratom ellenére is-  bocsánatot, Csaba t. 

Szerencsésen haza értem Dévára! Siettem, de azért még egy kis erdei megálló belefért az útba!! Csodálatos a természet még e hideg tavaszi esőben is! Jó látni a nyugodt szálfaegyenes fenyőket, ahogyan készülnek a nagy tavaszi nekirugaszkodásnak! Ők is a mi testvéreink, jó volt sétálni egyet e nyugodt feszülő életerő hálóban!! Szeretettel, Csaba t. 

NAGYHÉT ~ 'Ünnepi vacsorára hívja barátait az Isten!'

'Nagyhét eseményei bepillantást engednek Istenünk legbelső személyiségébe, felfedik az emberek iránti végtelen gondoskodó szeretetét.

Isten arcának rengeteg szép vonása ragyog fel e csodálatos hét során. Hihetetlen sok irányba elindulhat az elmélkedő, Isten arcát tanuló szándékkal fürkésző ember gondolata. Nekem, mint árva gyerekekről gondoskodó nevelőapának, az idén Jézus Krisztus szép vonásai közül a gondoskodó, az ünnepi vacsorát szervező családfő képe tetszett meg leginkább. Mennyi gyöngédség van abban a mozdulatban, ahogyan a bemártott falatot nyújtja a barátjának? Vigyáz ránk mind kotló a csibéire!! Tudja hogy mi vár rá, és nem magával foglalkozik, hanem alázattal megmossa a tanítványai lábát! Szeretettel, Csaba t. 

FELHŐK FELETT: telihold Székelyföldön (Fodor István felvétele)

Egy Szentsimoni diákunk lovagol! Olyan jó nézni a pompás paripát és a gyereket, ahogyan szépen egymásrafigyelve gyakorolnak!! Mennyi szépség van a világunkban! Van időm megállni és gyönyörködni? Milyen rosszul eshet a mi Urunk Istenünknek, hogy legtöbbször észre se vesszük pazar ajándékait! Te mit éreznél, ha rendeznél egy színdarabot, beleadnál apait-anyait, de senki sem jönne el, hogy megnézze? A nagyhét csendjében állj meg és csodáld meg mindazt mi körülvesz tégedet, gyönyörködj családodban, gyermekeidben, Isten megannyi szép ajándékában!! Minden mi körülvesz és maga a léted is  Isten drága ajándéka! Szeretettel,  Csaba t. 

Olvasom a Szentírást és éreztem, ahogy  a szívem megtelik örömmel, fénnyel:  'Nézd, a nevedet a tenyerembe írtam' (Iz 49,16). Milyen óriási nagy dolog ha egy lány nevét egy fiatal az ő testére tetováltatja?! Isten az én nevemet, a kis árva székely kölyök nevét a tenyerébe írta! - 

Szeretettel gratulálok a kis unokához a kedves Júliának és az ő drága férjének!! Imádkozom, hogy a kovásznai immár három generációs házunkon a jó Isten áldása legyen!!

Szeretettel,

Csaba t. 

"Sokan sürögnek Jézus körül, akik szeretik az ő mennyei országát,
de kevesen, akik keresztje alá hajtják vállukat.
Sokan vannak, akik vágyakoznak vigasztalására,
de kevesen kérnek részt a megpróbáltatásból.
Lakomájában sokan mellé ülnek,
böjtjét kevesen vállalják.
Arra mindenki vágyakozik, hogy vele örvendezzék,
ám kevesen akarnak valamit szenvedni érte.
Sokan követik Jézust a kenyértörésig,
de kevesen isszák ki vele a szenvedés kelyhét.
Sokan áldják a csodáit, kevesen követik a kereszt gyalázatáig."


(Kempis Tamás: Krisztus követése)