„Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, és nem siettünk a segítségedre?” Ő pedig ezt feleli majd nekik: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebbek egyikével nem tettetek, velem nem tettétek!”
Mt 25,31
Ahogy az elszabadult koronavírus többször körbejárta a világot és megölt közel ötmillió embert és ennél sokkal de sokkal többet súlyosan megbetegített, félő, hogy elszabadult háborús, erőszakos kegyetlenség vírusa ugyanúgy gyilkos dühvel támadni fog és békés világunkat csatatérré teszi. A felnövekvő fiatalok, a felnőttek nagyon könnyen és hamar megtanulhatják, hogy igazukat nem türelmes párbeszéddel, nyugodt, higgadt érveléssel érjék el, hanem verbális vagy fizikai erőszakkal, durva kegyetlen indulattal.
Különösen fontos ezekben az időkben Jézus Krisztus gyönyörű tanításának fényében élni. Bármit is teszünk egynek a legkisebbek közül is, azt igazából a mi Urunk, Jézus Krisztusnak tesszük. Ha beteget látogatunk, ha földönfutó menekültet befogadunk vagy akár saját hibájából rabságban szenvedőt meglátogatunk, akkor igazából a mi Urunk, Jézus Krisztust segítsük, támogatjuk, látogatjuk.
Fordítva is igaz, a legkisebbel szemben elkövetett erőszakos, durva, kegyetlen cselekedeteinkkel a mi Urunkat, Istenünket bántjuk. Minden felemelt hangon kimondott ítélet vagy fizikai bántás, igazából Jézus hátán csattanó korbács, Megváltónk fején töviskoszorú, és akkor még nem is beszéltünk, a háború megannyi szörnyű bűnéről.
Mielőtt felemelném a hangomat, mielőtt a fizikai erőszak útjára lépnék, tudatosítsam magamban, hogy nincs az az igazság ami feljogosít engem arra, hogy a velem szemben álló emberarcú Krisztust bántsam. Természetesen Jézus példájára mi is azokkal akikkel nem értünk egyet megszakíthatjuk kapcsolatunkat, hisz maga Jézus is a vele kötekedő farizeusokat ott hagyta, ahogy a Szentírás írja: "átment a túlsó partra". Jogunk van védekezni, a rend őreihez fordulhatunk sérelmeinkkel, segítséget kérhetünk, de nincs olyan helyzet, amelyben a világunk felett köröző nagy ragadozót, a gyűlölet, az erőszak szellemét beengedhetnénk testünk szentélyébe, a lelkünkbe. Az erőszakot, a gyűlöletet nem szabad befogadni, mert az nagyon hamar otthont vesz és nem csak megkeseríti a mi és a környezetünk életét, de a kárhozatra is taszít.
18.00 Szentmise. Saját magunk és világunk bűneiért mi mást tudnánk felajánlani, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus értünk vállalt nagypénteki kereszthalálát. Az ember beleremeg ha arra gondol, hogy Megváltónk kétezer évvel ezelőtt már aláírta biankón a csekket mindazokra a bűnökre, amelyeket mi ma itt, vagy Ukrajnában elkövetünk. Élő hittel álljunk teremtő Istenünk színe elé és mutassuk be együtt a legszentebb áldozatot.
20.00 A Boldogságos Szűzanya arra kér, hogy mondjuk a rózsafüzért, lehetőleg együtt. Egy tized rózsafüzért szeretnénk ma is elmondani a gyerekekkel: "Akit érettünk tövissel megkoronáztak." Nagypénteken diadalmaskodik az erőszak, a durvaság, a kegyetlenség. A szeretetet, az életet meg lehet ölni, el lehet temetni, de harmadnapra feltámad. Ebben a keresztény hitben hívlak, imádkozzunk együtt, bármennyire nehéz is, szeretettel építsük tovább Isten országát.
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Gyermekeink papír békegalambot ragasztanak a dévai templom ajtajára.