"...sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz."

Lk 4,16

Isten, Illés próféta által miért pont e Cáreftában  élő özvegyasszonyt áldotta meg? Ez a történet számomra nagyon kedves! A kilencvenes évek végén nagyon sok gyermek volt már nálunk, és egyre - másra hozták a gyermekeket, nekem se pénzem, se lehetőségem nem volt a továbblépésre! Tehetetlenül leültem a kápolnába az Oltáriszentség elé, kinyitottam a szentírást és az első lapról ennek az özvegyasszonynak a története jött velem szembe! 

A pusztában bujkáló próféta nagyon éhes volt és egy rőzsét gyűjtő asszonytól kér ennivalót! A kérésre ez volt a válasz: „Amint igaz, hogy a te Istened él: nincs sütve semmim, csak egy marék lisztem van a szakajtóban, meg egy kis olajam a korsóban. Épp azon vagyok, hogy rőzsét szedjek, aztán megyek és elkészítem magamnak és fiamnak. Megesszük, aztán meghalunk.” Királyok I. könyve 17,12 .  A próféta Isten nevében újból azt kéri, hogy ossza meg vele az özvegyasszony a kenyerét!  Dönteni kell: vagy a saját és a fia élete, vagy a mindenről lemondó isteni szeretet között kell választania. És az özvegyasszony a szeretet mellett döntött, megsütötte utolsó kenyerét és odaadta az éhező embertársának! Gyönyörű történet, Isten válasza nem maradt el! A szentírás szavai szerint hét éven keresztül nem ürül ki az özvegyasszony olajos korsója és a lisztes dézsája. 

Meghatottan olvastam el ezt a történetet, majd felálltam és kimentem a kolostor elé, hogy befogadjam az ajtóban órák óta ott álló gyermekeket! A bibliai özvegyasszony példájára én is a szeretet mellett döntöttem! Tudom, hogy akkor és ott nem csak a szeretetet fogadtam be döntésemmel, hanem a Mindenség Urát, a Szeretet Istenét is!

A Szent Ferenc Alapítvány életében nem hét, hanem harminc esztendő telt el, és csodák csodája eddig senki nem feküdt étlen le és mindenkinek jutott ágy, de tanszer is, meg télen cipő is a lábára. Sokszor térden állva mondtam köszönetet az Istennek az Ő kegyelmeiért, mérhetetlen sok ajándékáért, most is ezt teszem, a harmincadik tanévkezdésre készülve! Hangosan hirdetem, hogy a nagylelkű szeretet a csodák földjére vezeti lépteinket. Istent nagylelkűségben, szeretetben nem lehet felülmúlni, ha én egy lépést teszek a szeretet útján, akkor Teremtő Istenem ezret lép felénk! Merjünk nagylelkűen a szeretet mellett dönteni még akkor is, ha döntésünk hátrányos számunkra, mert aki a szeretet mellett dönt, az Isten mellett dönt és Isten mindenkinek megfizet tettei szerint!  

Isten annak adja és akkor a maga ajándékait, amikor bölcsességében jónak látja, de mi mindig legyünk készen, hogy általunk is oszthassa gondviselő jósággal a maga kegyelmeit!! 

Szeretettel, 

Csaba t.  

Kép: a látszat csal, mi nem éppen almát lopunk a fáról.

2023. szeptember 04.