"Betértek a szamaritánusok egyik falujába..... De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket? De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse. Ezután másik faluba mentek."
Lk 9,51-56
Jézus és a tanítványai zarándok úton vannak, fáradtan megérkeznek egy faluba és ott nem fogadják őket, sőt durván elutasítják. Gondolom, hogy szóváltásba keverednek, minden esetre a szeretet apostol János és az ő testvére Jakab nagyon felháborodnak, Jézustól egyenesen azt kérik, hogy pusztítsa el ezt a falut. Jézus megfedi a közvetlen munkatársait. Honnan jönnek ezek a gyilkos gondolatok? Jézus nem keresi a konfliktust, mert ő nem ítélkezni, törni - zúzni akar, hanem gyógyítani, segíteni, megmenteni! Itt most nem kérnek az Ő életadó, áldó jelenlétéből, tudomásul veszi és szó nélkül, az egész napos zarándoklat után fáradtan tovább megy egy másik helyiségbe, ahol fogadják őt!
Jó látni, hogy az irgalmas szeretet nem csak az elméletben létezik, hanem egy ilyen kiélezett helyzetben is Jézus Krisztus döntésének az alapja! Az ellenség szeretete a mi Mesterünknél nem egy jámbor prédikáció, hanem minden döntés meghatározó törvénye!
Tanuljuk meg Krisztustól ezt a mértékadó, nyugodt lelkületet. Ez a kereszténységünk lényege! Tudnunk kell, hogy a másképp gondolkodó, a bennünket elutasító emberek is Isten gyermekei, Jézus értük is meghalt a kereszten! Hogy gyűlölhetném azt, akiért Jézus a vérét ontotta!? Ha valóban Krisztus követői vagyunk, akkor nekünk nem az a dolgunk, hogy gyűlölködjünk, átkozódva Isten büntetését kérjük egymás életére, hanem az, hogy irgalmas szeretettel ha lehet megmentsük még azokat is, akik nekünk rosszat tesznek, felettünk pálcát törnek. Milyen hamar megoldódnának a konfliktusaink, ha Megváltónknak legalább ezt az egy sarkalatos tanítását komolyan vennénk!
Krisztust követni azt jelenti, hogy az Ő tanítása és példája szerint hozzuk meg mi is a döntéseinket, szervezzük, éljük mindennapjainkat. Jézus a mi utunk, ha vele járunk életünk minden napján, akkor mi is odaérünk Vele, ahová lelkünk mélyén mindannyian vágyunk, miénk lesz Isten gyönyörű országa!