„Az efezusi egyház angyalának ezt írd: Aki a hét csillagot jobbjában tartja, s aki a hét arany gyertyatartó közt jár, a következőket mondja: Tudok tetteidről, fáradozásaidról és kitartásodról. Tudom, hogy nem tűröd a gonoszokat: próbára tetted, akik apostolnak mondják magukat, noha nem azok, és hazugnak találtad őket. Hűséges is vagy, szenvedtél a nevemért, és nem fáradtál bele. De van egy kifogásom ellened, az, hogy kezdeti szeretetedtől eltértél. Gondold meg, honnan süllyedtél ide! Térj meg, és térj vissza korábbi cselekedeteidhez! Mert elmegyek és elmozdítom helyéről gyertyatartódat, ha nem tartasz bűnbánatot. 6Azt viszont, hogy gyűlölöd a nikolaiták tetteit, a javadra lehet írni – én is gyűlölöm őket. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely az Isten paradicsomában van.”
Levél a szmirnai egyháznak
„A szmirnai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az első és utolsó, aki halott volt, de életre kelt: Tudok szorongattatásodról, arról, hogy szegény vagy, de valójában mégis gazdag. Tudom, hogy gyaláznak, akik zsidónak vallják magukat, noha nem azok, hanem a sátán zsinagógája. Ne félj a rád váró szenvedésektől! Az ördög néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. Megpróbáltatásotok tíz napig tart. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koszorúját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesen nem vesz erőt a második halál.”
Jelenések könyve 2,1 -11
Nem vagyunk történészek, számunkra nem az a fontos, hogy a kisázsiai egyházak hol, mit csináltak jól vagy rosszul, a lényeg, hogy én hogy élek, mit teszek. Őrzöm a szívemben a kezdeti lángot, jókedvet, derűt, nagylelkű segítőkészséget, egyszóval az erényeket, vagy sem? Isten előtt kedves szép vonások, tulajdonságok fejlődnek, kibontakoznak bennem, vagy csendben hervadoznak, zsugorodnak, esetleg, már hűlt helyük van?! A negyven fokos melegben, amit nem öntözünk, gondozunk, az biza elszárad, elpusztul, elhal. Ne vegyen erőt rajtam a másodpercenként szakadatlanul múló idő, se az élettel együtt járó gondok, nehézségek, de még a lelki életet mélyen megsebző bűnök sem. Ezek gyilkos erővel bántják a hitemet, önmagamba és a világba vetett bizalmamat, a remény erényét, de az Isten és az emberszeretet erényét is képesek lemorzsolni, elpusztítani.
Az üdvösséghez szükséges erényeket, a lelki virágos kertemet ápoljam, gondozzam imával, önmegtagadásokkal, böjttel, de leginkább szentélyeink felkeresésével, szentgyónással, szentmiséken való részvétellel, áldozással, szentségimádással. Tudatosan olvassuk a szentírást, a szentek életét, bármennyi hibám, visszajáró bűnöm is van, álljak alázattal Szent Mihály oldalára!
Madarat tolláról, embert barátjáról lehet felismerni. Nekem kik a barátaim? A hit útján járó, Istent szerető társaimat felkeresem, akár naponta egy közös imára, beszélgetésre szánok-e időt? Tartozok egy egyházközséghez, imádkozó közösséghez, vagy fáról lehullott levélként egymagamban sodródok? Jó emberek között jó dolgok történnek, léha, bűnös társaságban egészen biztos, hogy én is akárcsak a kisázsiai egyházak, Isten fedésében részesülök.
Virágozzon, bontakozzon ki bennünk az élő hit, a nehézségekben erőt adó remény és a lángoló Szeretet! Öltöztessem lelkemet ünnepi menyegzős köntösbe.