Evangélium: „Egy alkalommal Fülöp találkozott Nátánáellel, és közölte vele: »Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak, a názáreti Jézust, József fiát.« »Jöhetne valami jó Názáretből?« – kérdezte Nátánáel. »Jöjj, nézd meg!« – felelte Fülöp. Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: »Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!« Nátánáel megkérdezte: »Honnan ismersz engem?« Jézus így felelt: »Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.«Nátánáel erre elismerte: »Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.« Jézus így szólt: »Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.« Majd így folytatta: »Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.«”

Jn 1,45–51

Fülöp apostol Bethsaidából származott, abból a galileai halászvárosból, ahonnan Péter és András apostol is való volt (Jn 1,44). Egyike volt az első tanítványoknak, akiket Jézus személyesen hívott meg a Galileai-tenger közelében: „Kövess engem!” (Jn 1,43). Fülöp volt az, aki ezután rögtön elment barátjához, Nátanaelhez, és elhívta őt Jézushoz a híres szavakkal: „Jöjj és lásd!” (Jn 1,46).

A galileai Kánából való Nátanael elmegy Jézushoz. Jézus egyetlen mondattal átrendezi az ő teljes életét: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” A hagyomány szerint Nátanael éppen a fügefa csendjében imádkozott Istenhez, szívéből fohászkodva a Messiás eljöveteléért, Izrael megváltásáért. Amikor Jézus megszólítja, tulajdonképpen ezt mondja neki: Én hallottam a te rejtett imádságodat, ismerem a szíved vágyát. A fügefa levelei sűrűek, kívülről nem látni be alájuk. Amikor Jézus mégis „látta” őt, Nátanael megértette: Jézus jelenléte isteni jelenlét. Istennel találkozott, aki átlát a falakon, a sűrű lombokon és az emberi szív rejtekén.

Jézus szavára Nátanael megvallja hitét: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya!”

- „Isten Fia”: A zsidó hagyományban a megígért Messiás-Királyt nevezték Isten fiának („Fiam vagy te, ma szültelek téged” – Zsolt 2,7). Nátanael ezzel elismeri, hogy Jézus nem csupán egy tanító a sok közül, hanem a Mester, akit az egész Ószövetség jövendölt.

- „Izrael Királya”: A választott nép évszázadok óta várta ezt a királyt, Dávid utódát, aki elhozza az igazságosságot, az elnyomottak szabadulását és az Isten Országát. Nátanael megérti: Jézus az a szellemi és örök Király, akire Izrael vágyakozott.

Natanaelnek elég volt egy rövid párbeszéd, a zsidó népnek nem volt elég a kétezer év, hogy Jézus Krisztusban felismerjék a várva várt Megváltót! Krisztusban mindenki másképpen ismeri fel a Megváltót, nincs erre egyetlen merev recept. Nézzük meg most Assisi Szent Ferenc megtérésének állomásait! Assisi Szent Ferenc megtérése sem egyetlen pillanat műve volt, hanem egy hosszabb, évekig tartó lelki folyamat, amely 1202 és 1208 között ment végbe.

A megtérés útjának legfőbb állomásai:

- 1202 – A perugiai fogság és betegség: A Perugia elleni háborúban Ferenc fogságba esett, ahol súlyosan megbetegedett. A fogságban és a lábadozás alatt kezdett először elgondolkodni korábbi, hiábavaló lovagi álmain és dőzsölő életmódján.

- 1205 – A spoletai látomás: Úton a pugliai hadjárat felé, Spoletóban álmában egy hang megkérdezte tőle: „Ferenc, ki tehet neked többet: az Úr vagy a szolga?” Ferenc válaszolt: „Az Úr.” Erre a hang így szólt: „Akkor miért hagyod el az Urat a szolgáért?” Ferenc ezután visszatért Assisibe.

- 1205 – A leprással való találkozás: A város határában szembejött vele egy leprás ember. Ferenc korábban iszonyodott tőlük, de ekkor legyőzte az elutasítást: leszállt a lováról, megölelte és megcsókolta a beteg embert. Végrendeletében maga Ferenc is ezt nevezte megtérése igazi fordulópontjának: „Ami azelőtt keserű volt nekem, édességgé változott testemben és lelkemben.”

- 1205 ősz – A San Damiano-i feszület megszólítása: A romos San Damiano-kápolnában imádkozva a feszületről Krisztus hangját hallotta: „Ferenc, menj és újítsd meg házamat, mert látod, hogy romokban hever!”

- 1206 tavasza – Nyilvános szakítás az apjával: Assisi püspöke és a város népe előtt Ferenc visszaadta apjának, Pietro Bernardonénak minden vagyonát és még a ruháit is, kijelentve: „Mostantól fogva szabadon mondhatom: Miatyánk, aki a mennyekben vagy!”

- 1208. február 24. – A küldetés elnyerése (Porziuncola): Mátyás apostol ünnepén az evangélium hallgatása közben (Mt 10,7–10: „Ne vigyetek magatokkal se aranyat, se ezüstöt...”) megértette igazi hivatását: a szegénységben való evangéliumi életet és a prédikálást.

Te hol jársz a megtérés útján? Felismerted-e már, hogy téged is végtelenül szeret és ugyanakkor vár is Jézus azon a bizonyos tű fokán túl?

Szeretettel, 

Csaba t.