Amint
tudjátok, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia „Jót tenni jó”
felszólítással biztatott, minden magyarországi hittanos gyermeket, fiatalt,
hogy ossza meg kenyerét az éhező határon túli magyar gyermekekkel. Mindnyájunkat
meglepett a ti jóságotok és nagylelkűségetek, mellyel válaszoltak a kérésre.
Istennek hála összegyűlt közel tizenhárommillió forint, melyet nagylelkűen át
is utaltak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számlájára.
Az erdélyi magyar bajbajutott gyermekek nevében köszönjük, hogy megosztottátok
kenyereteket az éhezőkkel.
Emlékszem, amikor tudomást szereztem arról, hogy gyűjtést szerveztek
gyermekeink számára, éppen szőlőt metszettem, a Szászvárosi Szent Erzsébet
gyerekotthon kertjében. Ott téblábolt mellettem a kis elsős Anikó, aki szokása
ellenére akkor nagyon szomorú volt. Kérdem, hogy mi baj van? Rám nézett nagy
szomorú szemével és megkérdezte, hogy igaz-e, hogy amikor ő kicsi volt még foga
sem volt? Igaz-e, hogy nekem sem apukám, sem anyukám nincs, de még fogam sem
volt? Semmim sem volt? Mim van nekem?
E kislány szomorúságát hála Istennek ti nem értitek meg, de higgyétek el olyan
jól esett, hogy azt mondhattam, hogy: „dehogy vagy te szegény, neked nagyon sok
barátod van, nézd most éppen Magyarországon nagyon sok fiú, és lány szeretné
megosztani veled a kenyerét, pénzt gyűjtenek, hogy legyen neked minden, amire
szükséged van.”
Tudom, hogy nem értitek, hogy miként lehetséges az, hogy bár Romániában nem
volt háború, vagy nagy természeti katasztrófa, mégis ilyen sok a családból
kihullott, szegény gyerek.
Kedves adakozó magyarországi gyermekek, fiatalok, sajnos Erdély népei a mai
napig nem vehették kezükbe önnön sorsuk irányítását, és a hegyeken túli
vezetőség reménytelen szegénységbe és nyomorba vezette országnyi régiónk
népeit.
Immár e nagyon sokadik sovány esztendőbe belefáradva, az erdélyi magyarság a
reménytelen elszegényedés, s az ezzel járó megannyi nyomorúság következtében
végveszélyben van. Most volt a népszámlálás Romániában, s ez alapján már
konkrét számok is igazolják a fentieket. Tíz év alatt Erdélyből minden
nyolcadik magyar elment, meghalt, vagy feladta identitását. Sajnos e szomorú
statisztikában kisebb régiónk, Hunyad megye vezet, hisz itt huszonöt
százalékkal kevesebb magyar ember él, mint tíz évvel ezelőtt. Képzeljétek el, tíz
év alatt minden negyedik magyar ember eltűnt megyénkből. Számunkra nem vigasztalás
az, hogy a többségi román nép is komoly gondokkal küzd, és közülük is sokan a
szegénység elől mindent maguk után hagyva, elmenekülnek más országba.
Ez a példátlan történelmi katasztrófa a legsebezhetőbbeket, a családokat, s
azon is belül a gyermekeket érinti a leginkább. Nagyon sok család
elszegényedett, széthullott, így a gyermekek nélkülöznek, sok esetben az utcára
kerülnek.
Tudjátok, Krisztus szeretetétől vezetve néhány fiatal, szerzetes, szerzetesnő,
világi a Szent Ferenc Alapítvány keretein belül, itt Erdélyben, a bajbajutott
családok megsegítését tűzte ki célul. Erőnkhöz mérten, Isten nevében, próbálunk
átvállalni a családoktól olyan gyermekfenntartó, nevelő funkciókat, melyeket ők
képtelenek vállalni.
Sok családnál elégséges, ha a tanszer beszerzését, az iskolába járattatást, az
ingáztatás költségeit vállaljuk. Más családoknál a ruházkodás, táplálkozás
gondjaiba kell besegíteni. Az, aki igényli, akár kisóvodás kortól teljes
ellátást, szállást és kosztot kaphat, és csak hétvégére tér vissza a szülői
házba. Sajnos sokan vannak, akik csak vakációban számíthatnak szeretteik
támogatására, de nagyon sok gyermeknek a mi nagy családunk vált az egyetlen
otthonává, ahol alkalmanként vér szerinti rokonaikat fogadhatják, akár több
napra is vendégül láthatják.
A tíz éves működés alatt tapasztalt számtalan csoda, a gyermekeink által elért
pozitív eredmények, s a nagy nyomor, mely körülvesz, további lépésre ösztönöz.
Alapítványunk vezetősége az egyházi és világi vezetőkkel egyeztetve úgy
döntött, hogy a dévai, a szászvárosi gyermekmentő központok mellett Szovátán is
beindít, a ti nagylelkűségetek jóvoltából összegyűlt adományokból, egy
gyermekvédelmi központot.
Tudnotok kell kedves magyarországi hittanos gyermekek, fiatalok, hogy a
Püspökkari Konferencia felhívására adott válaszotok lehetővé tette, hogy száz,
családból kihullott erdélyi magyar gyerek számára otthont vásároljunk. Még sok
munka van, amíg a megvásárolt ingatlanokba beköltözhetnek a gyermekek, de
reméljük, hogy egy-két év múlva, ha meglátogattok, már vendégül láthatunk Szovátán
abban a Gyermek Faluban, amely a ti adományotokból születik meg, s együtt
játszhattok olyan gyermekekkel, akik a ti jó voltotokból kaptak meleg otthont,
élethez, tanuláshoz lehetőséget.
Az erdélyi magyar bajbajutott gyermekek nevében köszönjük, hogy megosztották
kenyereteket az éhezőkkel, és mindannyian imádkozunk, hogy Isten áldása
szálljon rátok az új tanévben.
Amennyiben
további adományokkal szeretnétek segíteni a szeretet e kis szigetének
létrejöttében, az alábbi bankszámlán szívesen fogadjuk adományaitokat:
Dévai
Szent Ferenc Alapítvány.
Bankszámlavezető:
MKB 10. sz. Fiók
H-1024
Budapest, Széna tér 4.
Bankszámlaszám:
10300002-20145639-00003285
Bármilyen kérdésben, ha tudunk, válaszolunk: 0040-744-625131 telefonszámon.
Bőjte
Csaba ofm
Translated
by Mária Valastyan
