Két, három nap alatt több kollégával is beszéltem, több házat is meglátogattam! Tegnap, Csíksomlyóról Dévára vezető utamon, a szép tavaszi verőfényben szintén meglátogattuk néhány otthonunkat. Köszönöm a kedves testvéri fogadást, nekem még ha kemény dolgokat kellett is megbeszélnünk, öröm volt veletek találkozni, szívembe béke, remény lakik!!
Jó volt látni, hogy rend, békesség van a házakban, az elveszettek, anyátlan, sodródó gyermekek megkerültek, megnyugodtak, szépen tanulgatnak! Az önmaga által jól kitaposott medrében békésen hömpölygő gyermekvédelmi otthonainkban, bár mindenütt ott a lüktetés, a pergő élet hozta mindennapi gondok, mégis az az érzésem, hogy minden rendben van! Igen, az Isten akarata szerint békésen működő családjainkban, még ha egyik - másik házban több mint százan is vagyunk, ugyanazt érzem, mint a jól megrakott békésen szaladó autóban, bár hallom az alapzajt, dübörög a motor, de mégis egyenletesen csend van! Állok a gyermekek hömpölygő forgatagában, és ha behunyom a szememet azt érzem, hogy a gyerekek itt olyanok, mind az egészséges jó magok a vastag hótakaró alatt, békésen készülnek az áldott életet adó, virágot bontó, mindannyiunkat új kihívások elé állító áldott tavaszra! A nagy tavaszra, mikor az iskola kapuja végleg bezárul előttük és ők kilépnek a nagybetűs életbe, az egyetlen lehetőségbe, mely kitárhatja számukra az őrök Életet!!
Szeretettel imádkozom azokért is, akikhez jószerencsém elvitt, s azokért a gyermekeinkért is, akiket most nem tudtam meglátogatni!