"Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod embertársadnak: Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát, holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki előbb a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből.”
Lk 6,39-42
Bármerre nézek, szálkák, gerendák gátolják, sebzik a látásunkat! Egy olyan világból jövünk éppen ki, amelyben a kényelem, a fogyasztás, "a megengedem magamnak mert nekem kijár" volt a jelszó! Úgy gondolom, hogy a pazarló, mindent megengedő, mindent toleráló világgal a hátunk mögött, végtelenül szomorú lesz az egész társadalmunknak ráébredni, hogy mennyi felesleges beruházást, utazást, szórakozást engedtünk meg naivan, bután, fölöslegesen, bűnöket elkövetve magunknak! Természetesen lázadozva követelőzhetünk, tüntetve, a társadalom szövetét szétverve akarhatjuk a történelem kerekét visszafordítani egy magunk alkotott földi paradicsom felé, de azzal csak nagyobb károkat, sebeket fogunk okozni magunkon, világunkon!
Elérkezett a tisztulás ideje! Bármennyire is másokat mondanak a szakértő ellemzők, én meg vagyok győződve, hogy ez egy kegyelmi időszak, melyet ha felismerünk, egy új, egészségesebb, élhetőbb világ születik bennünk és körülöttünk! Bár tudtuk, hogy világunkat feléljük, tönkretesszük, magunktól nem oltottunk volna le egyetlen világító izzót sem! Nyakunkon a globális felmelegedés melyet már mindannyian saját bőrünkön érzünk, de azért nem húztuk volna lentebb egyetlen fokkal sem a fűtést! A kényszer nagy úr! A mindent akaró, túlpörgő ember ha ágynak esik, az testének, lelkének pihenés, gyógyulás, szellemének az újratervezés áldott ideje lehet!
Igen, elérkezett az újratervezés ideje! Döbbenjünk rá, hogy mennyi felesleges utat megtettünk, milyen sok értelmetlen beszélgetést folytattunk, lim - lom kacatot összevásároltunk, milyen sok szükségtelen beruházás húzza a hátunkat! Döbbenjünk meg, de ne essünk kétségbe, hisz kétezer éve a Jézus Krisztus által mutatott keskeny út előttünk áll! Egy dolgot tehetünk, alázattal bűnbánatot tartva, a krisztusi egyszerűség, a becsületes munka, az alázatos testvéri szeretet útjára lépve, bármennyire is fáj de kivesszük a magunk szeméből a gerendát, a bűnös nagyravágyás, a mohó, mindent felfaló önzés, a parázna kevélység vakságot okozó gerendáját! A történelemben ha visszanézünk láthatjuk, hogy minden bűnből, a megannyi válságából ez volt az egyetlen kivezető út! Nem egy sehova nem vezető zsákutcába torlódik az emberiség, hanem, s ezt a vakságot okozó gerendák nélkül látni fogjuk, hogy ott állunk az évezredek óta épülő Isten Országának a kapujában!