Háború van kint a nagyvilágban, de sokszor a mi társadalmunkban, sőt, még a családokon belül is dúl az erőszak, az adok-kapok kemény világában élünk. A gondok, bajok, nehézségek közepette, mikor ránk szakad az ég, akkor mi a dolgunk, hogy viselkedjünk?
Egyszer három gyerekünk megszökött, nagyon dühös voltam, mert addig még soha nem fordult elé hasonló incidens nálunk.... Beültem az autóba és elindultam, hogy megkeressem a csavargókat! Határozottan éreztem, hogy nem egyedül vagyok a gondok közepette, sőt lelkem mélyén hallottam Jézus szavát: "Tudod, hogy ezek a fiúk bármit is csináltak, az nem jogosít fel téged arra, hogy letérj a szeretet útjáról!" Ma is ott lüktet ez a belső kinyilatkoztatás a szívemben, belém égtek ezek a szavak. Elteltek az évek, a gyerekek megnőttek, családapák lettek, élik életüket, a múltkor elhozták az aranyos "unokákat", jó volt együtt lenni, jó volt megbeszélni az akkori spontán "világ körüli utat"! Hálás vagyok Jézusnak amiért akkor és ott nem engedte, hogy a harag útjára lépjek!
Imádkozom, hogy világunk elöljárói ne érezzék soha felhatalmazva magukat arra, hogy haraggal, gyűlölettel, erőszakos indulattal oldják meg a felmerülő gondokat! Naiv butaságból, talán készakarva is könnyű rosszat tenni! Nekem mindig tudnom kell, hogy a társam bűne, hibája, legyen az bármilyen hatalmas is, nem jogosít fel arra, hogy letérjek a királyi útról, a szeretet parancsa által kikövezett keskeny és meredek útról.
Krisztus meghalt értünk a kereszten, nekünk is szeretnünk kell egymást. A tanár mosolyogva, szeretettel is adhat rossz jegyet, mert igazságos. Az orvos, óriási empátiával szikével belénk vág, mert gyógyítani akar, életünket meg akarja menteni, de nem haragból, indulatból teszi amit tesz! A bíró ítéletet mond, de nem a bosszúvágy, a gyilkos indulat vezeti szavaiban, tetteiben! Őrizzük meg lelkünk nyugalmát, bármit is hoz a holnap!