"Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket,.."
Mk 6,7
Uram nélküled Péter soha nem hagyta volna ott a halász hálót és Máté sem a pénzváltó asztalt! Ha te nem hívod és nem küldöd őket, akkor nem mentek volna a nagyvilágba, mint védtelen bárányok a farkasok közé!!
Uram szólj ma is a gyermekeidhez, bízzál bennünk, hívjál határozott erővel és mi eléd állunk. Küldj, mutass utat, bátoríts, mert mi nem vagyunk rosszak, valóban a jószándék vezet, de nélküled csak egyhelyben topogunk.
Annak idején én próbáltam hívásnak ellenállni, most negyven év távlatban magamnak is be merem vallani, hogy igazából a bányába is azért mentem, hogy kiderüljön, hogy a hivatásom nem-e csak egy futó lelkesedés, melyet a mindennapok pergő eseménye úgy is elmos! A bányában töltött év alatt sok minden történt, de te akárcsak Jónás kezét a hal gyomrában, az én kezemet sem engedted el a földalatti tárnákban. 1983 őszén a teológiára - lehet, hogy ezt szégyen bevallani, - de engem nem a lelkesedés vezetett, hanem az engedelmesség, egyszerűen nem tudtam ellenállni hibásodnak, erősebb voltál mint én.
Alázattal kérlek Uram, vedd kézbe világunk sorsát, és küld közénk bölcs papokat, tanítókat, titkaidat fürkésző tisztalelkű prófétákat! Hívjál és küldj a nép élére hittel álló vezetőket, olyan királyokat, akik lábunkat mosva, értünk imádkozva, vezetnek a Te evangéliumod fényénél.
Hivatásokért imádkozom, hisz a legjobb orvosság is, orvos nélkül csak szemét. Számomra a legdrágább hegedű is csak egy érdekes tárgy, kezemben nem válik a fa hangszeré, csodás dallamok forrásává, mert nem a muzsika a hivatásom.
A fényt egyszerű agyag mécses hordozza, melyet tartóra tesznek. Te azt mondtad, ha akarod a kövek is megszólalnak, akard, hogy a huszonegyedik század fiataljai betérjenek kincses házadba, és értékes zsákmányukat nagylelküen szétosszák az igazi értékekre szomjazó testvéreknek.