Sebzettek vagyunk mindannyian, elhunyt szeretteink sajgó sebek, melyek felszakadnak novemberi csendben. Az örök életbe vetett hitünk páncélja,  ilyenkor halottak napja tájékán elvékonyodik és még inkább sebezhetőkké válunk. 

Maradjunk együtt, segítsünk felállni annak ki elesett, fogjuk meg egymás kezét és szeressünk nagyon.  Kitudja meddig lobog a láng a szívünkbe, talán, holnap már nem mondhatom el, hogy jó volt veled, és köszönöm minden szavad. Ezért most mielőtt szép álmot kívánnék szeretettel írom minden gyermekünknek, kollégának, barátnak, jótevőnek és az én drága rokonaimnak, hogy mindannyiótokat nagyon szeretlek. Isten drága ajándékai voltatok, vagytok számomra. A Szentháromság általatok szólt hozzám, simogatott és szeretettel. Hála és köszönet amiért egy korban élhettem veletek.

Szép álmokat, 

Csaba t. 

u.i. Ez a dal kedves nekem, mert Balázs Fecoval egy kórházban feküdtünk a kovid alatt, őt felvették, én amint látható, itt maradtam.