2017. január 18. – Szerda, Árpád-házi Szent Margit
Gondolom mind a tíz szűz szépen csinosan fel volt öltözve, arról sem szól a szentírás, hogy kinek milyen a magánélete, képzettsége! Jézus egyetlen szempont alapján engedi magához közel, illetve taszítja el a szentírásban szereplő szüzeket: képesek-e a rájuk bízott feladatot szépen, szentül elvégezni?! Az ő dolguk az volt, hogy égő mécsessel fogadják a Vőlegényt! Senkit nem érdekel az, hogy miért aludtak el ők, vagy a lámpáik, azt sem kérdezik, hogy milyen gondolataik vannak, hogy az ő lelkiviláguk, gyermekkoruk mennyire van megterhelve! Az ítélet, a nagyon kemény ítélet arról szól, hogy elvégezték-e a rájuk bízott munkát vagy nem?!
Jézus szavait ha figyelmesen olvassuk nagyon megdöbbenhetünk. Öt nem érdekli a terméketlen fügefa magánélete, az sem érdekli, hogy miért nincs gyümölcs a fán, hogy a kora tavaszi, vagy a nyári fagyok pusztították el a termést... Nem, mindez nem érdekli Jézust, a terméketlen fát megátkozza és az kiszárad!! Jézus világosan megmondja: "azt akarom, hogy gyümölcsöt teremjetek, maradandó gyümölcsöt!"
Ez a mai szentírási rész nekem azt mondja, hogy hagyjam abba a sebeim nyalogatását, a kelet európai soványka körülmények feletti lamentációt és minden erőmmel álljak neki annak a feladatnak, amit a jó Isten rám bízott! Ne másokkal foglalkozzunk, hanem csak azzal, hogy ma mit kell nekem személyesen megtegyek Isten dicsőségéért, népem, az emberiség javára!!
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
„Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt:
„Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
2017. január 18. – Szerda, Árpád-házi Szent Margit