Ragyogó szép januári napon másztuk meg a Gordon -tetőt, hogy megcsodáljuk a Jézus szívéről elnevezett kilátót! A Wikipédiából kimásolom a szoborral kapcsolatos tudnivalókat!
A szobor létével kapcsolatos vitákhoz mostanig sem szóltam hozzá,  most is egyszerűen felmásztam a legtetejébe, és örömmel szemléltem drága szülőföldemet! Ott a magasban elmondtam egy imát gyermekeinkért, kollégáimért, támogatóinkért majd imádkoztam hálás szívvel mindazokért, kik megálmodták és kivitelezték ezt az alkotást!!

Szeretettel bátorítok mindenkit, hogy nemcsak nézze a hatalmas fém Krisztust, hanem hódítsa meg a hat emeletet, kapaszkodjon fel a tetejére, mert onnan fentről a süvöltő szélben mindent tisztábban, másképpen fog látni!!

Szeretettel,

Csaba t.

A Jézus szíve kilátó (vagy egyszerűen Jézus-szobor; teljes nevén Fényt hozó Krisztusunk) egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka falu határában, a Romániához tartozó Székelyföldön, Hargita megyében. A 958 méter magas Gordon-tetőn elhelyezkedő szobor kilátóként is funkcionál. Az alkotás legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, és egy két méteres betontalapzaton áll.

A Zawaczky Walter szobrászművész tervei alapján készült Jézus-ábrázolást 2011 decemberében állították fel, és 2013. augusztus 17.-én avatták fel. A szobor fejrészébe csigalépcső vezet. 22 méteres magasságával Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít.

Fekvése

A szobor a romániai Hargita megyében, Farkaslaka és Székelyszentlélek települések között található; a 953 méteres tengerszint feletti magasságú Gordon-tetőn állították fel. A műalkotás a Parajdot Székelyudvarhellyel összekötő DN 13A főútról, Székelyszentlélek irányából közelíthető meg kavicsos úton. Farkaslakán jobbra, majd a Bogárfalvánál található eltérőnél jobbra kell térni, hogy el lehessen jutni a néhány kilométer hosszúságú földúthoz, mely a Krisztus-szoborhoz vezet.[1]

Építése és története

A szobor megépítését és környezetének rendbetételét is magába foglaló projekt részleteit a Protemp Alapítvány dolgozta ki, valamint szorgalmazta a tervek létrejöttét. Az alkotás helyét egy bogárfalvi vállalkozó jelölte ki. A beruházás megépítési költségének összege mintegy 200 000 euró volt, mely a Gordon Kft., több vállalkozó és magánszemély, valamint Farkaslaka önkormányzatának a jóvoltából gyűlt össze. Az alkotás terveinek elkészítésére Zavaczky Walter Levente szobrászművészt kérték fel.[2][3] A szobor alapját a nyikómalomfalvi Laszlo Constr. Kft. készítette, a fémvázon a székelyudvarhelyi NYKO Kft. munkásai dolgoztak.[1] A tervezési munkálatokat a székelyudvarhelyi Severimpex Kft. végezte el.[4]

A szobor maga 2011 nyarán készült el, felavatásának idejét augusztus 21-ére tűzték ki. Ennek ellenére még mielőtt a hivatalos átadás megtörténhetett volna, a Hargita Megyei Főépítészi Hivatal keretei között működő konzultatív testület augusztus elején tiltakozását fejezte ki egy általa kibocsátott közleményben, miszerint az építés alatt álló Krisztus-kilátó „tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát”. A tiltakozásra és az engedélyek megvonására hivatkozva az átadás idejét elhalasztották.[5]
Az urbanisztikai tervet a projekt kezdeményezői 2011 novemberében nyújtották be. A szobor elhelyezési munkálatai hivatalosan november 28-án kezdődtek el újra. A szoborra vonatkozó építési engedélyeket jogi kiskapu segítségével oldották meg úgy, hogy a kilátó területét belterületté nyilvánították, így csak a farkaslaki polgármesteri hivatalnak kellett kiadnia építési engedélyt, mivel a megrendelő a székelyszentléleki közbirtokosság volt.[6] Ennek a lépésnek köszönhetően december 13-ára végleg felállították jelenlegi helyére az alkotást. Albert Mátyás, Farkaslaka polgármestere így fogalmazott az építés körüli problémákról: „Kicsit időigényes volt az építés, főként, hogy nyáron az engedélyek hiánya miatt le is kellett állítani, de hál' istennek most már minden rendeződött.”[1]
A felavatás 2013. augusztus 17-én történt. Az ünnepélyes átadás előtt rendbe tették a szobor környezetét, javították a kilátó felé vezető földutat, gyalogos sétányt alakítottak ki, terméskővel burkolták az alapzatot, parkot és gépjármű-parkoló építettek a környéken. Az avatáson részt vett Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere, Tamás József csíkszeredai római-katolikus püspök és több ezer érdeklődő.[7]

Leírása

Már az eredeti látványtervekből is kimutatható, hogy a monumentális méretekkel rendelkező fémszobor megjelenését a brazíliai Rio de Janeiro városában található ugyancsak nagy méretű alkotásra, a Megváltó Krisztus szobrára alapozták. A műalkotás fejét, kezeit és palástját egy körülbelül 20 méter magas fémvázra helyezték rá.[8] A szobor a tárt karú Jézus Krisztust ábrázolja. A hat emeletből felépülő galvanizált fémszerkezet egy majdnem 400 köbméteres, mintegy két méter magas masszív betontalapzaton helyezkedik el.[1][4] A műalkotás teljes magassága eléri a 22 métert, ezzel Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít.[6]

A szobor legfőbb alapanyaga a rozsdamentes acél. Krisztus törzse cinkkel ötvözött vasból készült, míg palástja, feje és kezei inoxszal bevont fémből épültek meg.[1] Építési anyagának jellege miatt nem korrodálódik, ennek köszönhetően újítás nélkül is hosszú ideig megmarad eredeti állapotában. A szobor kilátóként is funkcionál; az alkotás testében csigalépcsősor kapott helyet, amelynek segítségével el lehet jutni a szobor fejrészébe, ahonnan széles panoráma nyílik a környező tájra. Egyes vélemények szerint szép időjárás esetén a Fogarasi-havasokig is kilátás nyílik.[2]

Fogadtatása

A mű számos kritikában részesült elsősorban óriási méreteinek, valamint megjelenésének következtében. A szobor már a tervek elkészülte után megosztotta a közvéleményt, nagy port kavart a helyiek és a sajtó körében is. A Jézus-ábrázolás megépítése ellenzőinek egy része esztétikai szempontból elfogadhatatlannak és hivalkodónak, vagy egyszerűen giccsnek tartja az építményt. Mások szerint már a szobor anyaga és rendeltetése sem elfogadható; szerintük a fémből készült szobor teljesen idegen a székely hagyományoktól és a táj összképétől, úgy vélik, hogy inkább a kő vagy a fa lett volna a megfelelő alapanyag. Ugyanakkor tiszteletlenségnek találják, hogy a vallási témájú szobor feje kilátóként is működik.[2][3] Hegedűs Enikő művészettörténész így jellemezte a szobrot: „A tervezett kilátó nemcsak koncepcióként, de művészi megfogalmazásként is gyenge utánzat, giccses alkotás, amely anyagában, méreteiben és formai tekintetben is sok kívánnivalót hagy maga után.”[9] A megépítést ellenzők legtöbbször a pléh-Krisztus gúnynévvel illetik a szobrot.[2][3]

Számos ember véleménye részben vagy teljesen eltér a negatív értékeléstől, számos ember számára igazi vallási élményt jelent az alkotás. A legtöbb támogató a kilátó turisztikai vonzerejével érvel, egyesek a katolikus székelység vallási jelképének is tekintik. Sokak szerint a kilátó egy idő elteltével a környék jelképének fog számítani. Albert Mátyás farkaslaki polgármester szerint a helyiek mintegy 80 százaléka szerint helyes döntés volt az alkotás elkészítése és megépítése. A polgármester így válaszolt a kritikák érveire: „A tájkép nem a szobor révén fog elcsúnyulni. Véleményem szerint azon szakmabeliek, akik ellenezték a tervet, csak irigységből tették ezt. A párizsi Eiffel-torony építése idején számtalan ellenzője volt, míg mára a város jelképévé vált”.[1][2]