Krisztusban Szeretett Testvéreim!
Utóbbi hetekben szóltam már néhányszor körlevélben hozzátok. Most ismét szólnom kell, ugyanis elvárja ezt a mai nap jelentősége. Ma ugyanis a Szentírás vasárnapja van, Egyházunkban a Szentírást ünnepeljük. Az anyaországban a 2008–as évet a Szentírásnak szentelik, amely kezdeményezésbe a külhoni magyar katolikusok is igyekszenek bekapcsolódni. Szentatyánk pedig Szent Pál emlékére hirdetett mostanra jubileumi évet a nemzetek apostola születésének kétezredik évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatosan néhány hete már üzentem. Igen jelentős esemény továbbá a Rómában októberben sorra kerülő püspöki szinódus is, amelyen Isten kegyelméből magam is részt vehetek, és amelynek témája ugyancsak a Biblia lesz. Először a szinódusok történetében – ezzel a címmel: Isten igéje az Egyház életében és küldetésében. Nagy reménységgel nézünk e szinódus elé, és várjuk javaslatait arra nézve, hogy Isten üzenetét gyümölcsözőbb módon befogadhassuk.
Ezen körülmények mind-mind arra ösztönöznek bennünket, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk egyházunk csodálatos kincsének, a szentírásnak. A II. Vatikáni Zsinat már több, mint negyven éve nyíltan kijelentette, hogy „Krisztus hívei előtt szélesre kell tárni a kaput, hogy hozzájussanak a szentíráshoz". Mégis azt állapíthatjuk meg, hogy híveink túlnyomó többsége még mindig vonakodva viszonyul a Bibliához, mert szektás vagy protestáns behatástól tart, vagy tudatlanságában nem értékeli és nem használja hatékonyan. Hisszük és tudjuk, hogy Üdvözítőnk, Jézus Krisztus mindig jelen van közöttünk az Oltárisztentségben és áhitattal közeledünk is hozzá. De nem tudatosítjuk eléggé, hogy ugyanígy jelen van az ő szavában, a szentírásban is, mely „támasz és életerő az egyháznak, hitszilárdság az egyház gyermekeinek, táplálék a léleknek, tiszta és el nem apadó forrása a lelki életnek." (DV 21). Nemcsak Krisztus testével kell táplálkoznunk, hanem üzenetét is be kell fogadnunk ahhoz, hogy Isten igazi gyermekeivé lehessünk. Ugyanis „a szentírás nemismerése Krisztus nemismerése".
A szentírás az a könyv, amely a legnagyobb hatással volt az emberiség történelmére. Az a könyv, melyet a legtöbbször és legtöbb példányban nyomtattak ki. Európai kultúránknak is el nem apadó forrása. Mi keresztények elsősorban azt a könyvet látjuk benne, amely Isten üzenetét tartalmazza számunkra. Mert „sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk (Zsid 1, 1). Ezt az üzenetet, mely egyben az Egyház hite is, írásba foglalták a szent írók a Szentlélek sugallatára, aki évszázadokon át gondoskodik arról is, hogy ez az üzenet az Egyházban fennmaradjon. Éppen ezért a Biblia az Egyház könyve: csak az Egyház magyarázhatja hitelesen, és csak az Egyházban olvashatjuk azt gyümölcsöző módon. Legnagyobb érdeme az, hogy szentek sokaságának formálódását segítette elő egyházunk történelme során. Ezrek és ezrek érezték magukban a sürgetést Szent Ágostonhoz hasonlóan: „vedd, és olvasd", és az Írás üzenetét követve életük Istennek tetszővé vált. Ha mimagunk is hozzájuk hasonló módon viszonyulunk e szent könyvhöz, hatalmat nyerünk arra, hogy Isten igaz gyermekeivé legyünk (vö. Jn 1, 12).
Szentírás vasárnapján, de ezekben a Biblia által fényjelzett hetekben, hónapokban nyomatékosan buzdítalak benneteket: vegyétek, és olvassátok a könyvek Könyvét, olvassátok Isten szavát, és fogadjátok be lelketekbe az ő üzenetét!
Egyházunk a szent liturgiában vasárnapról–vasárnapra tolmácsolja számunkra: hallgassuk figyelemmel és nyitott szívvel. De vegyük elő otthon is a porosodó szentírásokat és kezdjük el olvasni rendszeresen. Vagy ha nem lenne Bibliánk, szerezzünk be mai magyar nyelven olvasható példányokat, az Egyház hiteles magyarázataival – ma már könnyebben lehetséges ez, mint a diktatúra éveiben. Tanulmányozzuk és kövessük Isten üzenetét. És ha tájékozatlanok vagyunk, az egyház képviselőitől kérjünk segítséget. Elmélkedjünk róla nap mint nap, és eredményeként tűzzünk magunk elé kisebb-nagyobb feladatokat, amelyeket aztán váltsunk is valóra. Olvassuk továbbá a Szentírást közösségben is, vegyünk részt bibliaórákon, hiszen a Szentírás közösségalkotó erő is.
Egyházmegyénkben Biblia-napot tartunk október 25-én Csíkszeredában, a Segítő Mária Líceumban. Buzdítalak benneteket e rendezvényen való részvételre. Alkalmul fog szolgálni arra, hogy ünnepeljük együtt Isten szavát, és buzduljunk a vele való táplálkozásra.
Isten igéje szól hozzánk évszázadok óta. És az isteni szó nem tér hozzá vissza megvalósulatlanul, hanem termékennyé teszi a lelkeket. Adja Isten, hogy az elkövetkező időkben főegyházmegyénkben is egyre több hívő lelkében gyümölcsöző talajra találjon. Kísérjen és támogasson bennünket mindebben a Boldogságos Szűz Mária, aki szívében őrizte szent Fia szavait, és a nemzetek apostola, Szent Pál is, aki nemcsak az Újszövetség számos könyvének szerzője, hanem az akinek életében Krisztus gyökeres fordulatot hozott.
Szentírás vasárnapján örömmel és szeretettel adom Isten igéje iránti minden nyitott hívemre főpásztori áldásomat.
Gyulafehérvár, 2008. szeptember 28-án
† György s. k.
