Folytatjuk a pápa béke világnapi üzenetének ismertetését.
A dokumentum 8-14-ig terjedő pontjai a következő címet viselik: Küzdelem a szegénység ellen és globális szolidaritás.
Benedek pápa emlékeztet rá, hogy a béke építésének egyik legfőbb útja egy olyan globalizáció, amelynek célja, hogy a nagy emberi család érdekeit szolgálja. Ehhez azonban globális szolidaritásra van szükség a gazdag és a szegény országok között, valamint az egyes nemzeteken belül. Olyan közös etikai kódexet kell elfogadni, amelynek szabályai a természeti törvényben gyökereznek. Ezt pedig a Teremtő véste minden egyes ember lelkiismeretébe.
A pápa megállapítja: a globalizáció kiküszöböl bizonyos korlátokat, de egyben újabbakat állít fel. Bár közelebb hozza egymáshoz a népeket, a térben és időben való közelség azonban önmagában még nem teremti meg a valódi szeretetközösség és béke feltételeit. Az egyház, amely az Istennel való benső egyesülés és az egész emberi nem egységének jele és eszköze, továbbra is hozzájárul az igazságtalanságok leküzdéséhez egy békésebb világ építésére törekedve.
A Szentatya ezután a nemzetközi kereskedelem és pénzügyi tranzakció területén ma tapasztalható folyamatokat vizsgálja békeüzenetében. Ezek közül vannak, amelyek hozzájárulnak az általános életfeltételek javulásához, mások azonban megosztják a népeket, megteremtve a háborúk és konfliktusok veszélyes előfeltételeit. A második világháborút követő évtizedekben a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett gyors fejlődés ellenére még mindig vannak olyan országok, főleg Afrikában, amelyek ki vannak zárva a kereskedelmi körforgásból. A pápa megismételte felhívását: minden ország azonos feltételek mellett lehessen jelen a világpiacon.
A pénzügy objektíve legfontosabb feladata, hogy hosszú távon támogassa a befektetéseket, vagyis a fejlődést. Ezzel szemben ma nemzeti és globális szinten a legrövidebb táv logikája érvényesül. Ezt mutatja a legújabb válság is.
A szegénység elleni küzdelem tehát igényli a gazdasági és jogi együttműködést – hangsúlyozza béke világnapi üzenetében XVI. Benedek pápa. Azt is megállapítja, hogy a kifejezetten segélynyújtásra épülő, asszisztenciális politikák gyakran kudarcot vallanak a szegény országokban. A személyek képzésébe kell befektetni, és a kezdeményezés kultúráját kell elősegíteni. Egy modern gazdasági rendszerben a gazdagság értéke döntő mértékben függ attól a képességtől, hogy hogyan tudnak a jelen és a jövő számára jövedelmet teremteni. Az értékek teremtése tehát olyan halaszthatatlan feladat, amelyet mindenképpen meg kell valósítani, ha hatékonyan és tartósan küzdeni akarunk az anyagi szegénység ellen – szögezi le a Szentatya.
Ahhoz, hogy valóban első helyen foglalkozzunk a szegényekkel, a következő három területen kell helyes logikát érvényre juttatni: a gazdaság, a politika és a helyi és nemzetközi polgári közösség közéleti részvétele. A polgári társadalom kulcsfontosságú szerepet tölt be minden fejlődési folyamatban, mivel a fejlődés alapvetően kulturális jelenség. A kultúra pedig a polgári élet helyein születik és bontakozik ki.
Mint ahogy már II. János Pál pápa is megállapította, a globalizációt kettősség jellemzi, ezért kell bölcsen irányítani. Ehhez a bölcsességhez tartozik, hogy elsődlegesen foglalkozunk a szegények igényeivel. Botrány az az aránytalanság, hogy van szegénység, holott az emberek rendelkeznek a leküzdéséhez szükséges eszközökkel. Az aránytalanság kulturális, politikai, spirituális és erkölcsi jellegű – írja béke világnapi üzenetében XVI. Benedek. A szegénység elleni küzdelemhez olyan férfiakra és nőkre van szükség, akik mély testvéri lelkülettel rendelkeznek, akik képesek arra, hogy a valódi emberi fejlődés útján kísérjenek el személyeket, családokat és közösségeket.
