Hetven esztendeje annak, hogy püspökké szentelték a csíkszentdomokosi Márton Áront. Kolozsváron emlékeztek meg az évfordulóról, ott, ahol 1944-ben kijelentette: „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség."

 

 

A székely népért a legnehezebb időkben is kiálló püspök jelszava: „Non recuso laborem" – nem futamodom meg a munkától. Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére, az 1980. szeptember 29-én bekövetkezett halálára.

1949-ben, az utolsó szabad Csíksomlyói búcsún, ahol a székely emberek, érezve, hogy a rendszer ki akarja szakítani püspöküket hívei köréből, csizmájukban kést rejtve őrizték Márton Áront, aki prédikációjában elmondta: „Tanúi vagytok annak, hogy pár nappal ezelőtt főpapjainkat kitámadták, hogy ezzel is megakadályozzák a csíksomlyói búcsúnkat. Kérdem én tőletek: mi történt itt, Csíksomlyón valaha olyan, hogy azt meg kelljen akadályozni? Azért akadályozzák, mert az emberi méltóságot és erkölcsöt gyakoroljuk? Hát annyira lebecsülnek bennünket, a hitet! Mit akarnak? Be akarják nektek bizonyítani, hogy az ember az állattól származik, és hogy csak egy felsőbbrendű állat, hogy nincsen lelki élete, és hogy ne higgyetek a túlvilágban. Kinek fáj, hogy ha valakinek hite van, és ragaszkodik legszentebb jogához, hogy lelke van, és hiszi a túlvilági hivatást?"

A magyar keresztények nagy papját hetven esztendeje szentelték püspökké. Élete minden, közösségéért tenni akaró magyar előtt példaként kell, kellene álljon. Jakabffy Tamás újságíró így jellemezte őt: „…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rábízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire; ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is."

Hargita Népe