Kettő híján ötven helyet léptek előre a magyarok a boldogság terén. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának vezetője elmondta, az első boldogságkutatást a nyugati világban az ENSZ rendelte el, ekkor még Magyarország a listán a 110. helyen volt. 2016 óta, az első hazai boldogságkutatás óta az ország szépen haladt előre, jelenleg a 62. helyen áll.

A boldogságkutatás Bhutánból indult. Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Bhutáni Baráti Társaság alapító elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a boldogságkutatás Dzsigme Szingje Vangcsuk bhutáni király nevéhez köthető. A királyt trónra kerülése után egy riporter arról kérdezte, hogy mennyire elégedett az ország bruttó termelésével. Dzsigme Szingje Vangcsuk a kérdésre csak annyit válaszolt, őt sokkal inkább érdekli az ország bruttó nemzeti boldogsága. „Ennek felmérésére négy területet is meghatározott: a fenntartható fejlődést, a környezetvédelemet, a kultúra megőrzését és felelős kormányzást” – tette hozzá Valcsicsák Zoltán.

A felmérést ötödik alkalommal végző magyar kutatók célja nemcsak az, hogy feltérképezzék azokat a pszichológiai tényezőket, amelyek meghatározzák az emberek boldogságszintjét, hanem az is, hogy kiderítsék, melyik város, melyik térség lakói lehetnek a legboldogabbak, és hogy vajon tényleg olyan borúlátó, depressziós, pesszimista nép-e a magyar, ahogyan azt világszerte gondolják.

Oláh Attila elmondta, az eddigi kutatások alapján Magyarországon az egzisztenciálisan megállapodott állampolgárok, vagyis a harminc-hatvan év közöttiek vallják magukat igazán boldognak.

Lehet, hogy ennek a boldogságadatnak nem nagyon örülnek az ellenzéki oldalon, ennek ellenére nagyon sokan érzik jól magukat a bőrükben napjaink Magyarországán. S miután ez elsősorban a választókon múlik, valószínűleg ez még egy jó darabig így is marad.

www.888.hu