Mindszenti József letartóztatását követően, majd 1956 után Grősz József kalocsai érsek volt a magyar püspöki kar elnöke. A kommunisták börtöneit is megjárt főpásztor egyházpolitikai tevékenységének egy igen fontos időszakát tárja fel Kálmán Pelegrin most megjelent könyve, melynek címe Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából 1956-1957.

A történelmi egyházak közül elsőként a katolikus egyház bocsátotta a kutatás számára hozzáférhetővé teljes 1956-1957-es iratanyagát. A közölt dokumentumok világosan megmutatják, hogy az 1956–1957-es év fordulópont volt a Magyar Katolikus Egyház és a szocialista rezsim viszonyában. Kádár János és környezete felismerte, hogy a Rákosi-féle fizikai terror nem zilálta szét az egyházat, ezért kidolgoztatta az adminisztratív diktatúra rendszerét, amelyben viszonylagossá tették a jó és a rossz határvonalát, és ezzel fokozatosan sarokba szorították a magyar egyház vezetését.

A kötet eddig nem ismert dokumentumokat hoz napvilágra, amelyek rámutatnak Mindszenty József és Grősz József önértelmezésének különbségeire, betekintést ad a kalocsai érsek személyes feljegyzéseibe, és az egyházpolitikai döntések hátterét is megvilágítja, amelyeknek eddig csak a következményeit ismerhettük.

Az is kiderül a könyvből, hogy az Opus Pacis 1957-es megalapításával a püspökök hatástalanították egy esetleges egyházszakadás pártállami kirobbanását.

Kálmán Peregrin ferences egyháztörténész munkája tisztelgés az 1911-ben pappá szentelt, 1951-ben bebörtönzött, 1956-ban szabadlábra helyezett és 1961-ben elhunyt Grősz József személye előtt.

A könyvet május 18-án 16.30-kor mutatják be a Sapientia Főiskolán. (V. Piarista köz 1.) A meghívót és a könyv borítóját mellékelem.

Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20-775-3366