Ma kezdődik a "Save Food" kongresszus, ami az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezete (FAO) és a düsseldorfi vásárszervezés közös projektje. Az esemény a düsseldorfi csomagolási vásár kereteibe illeszkedik.

A világon előállított élelmiszerek egyharmada kárba megy, miközben az ennivaló egyre szűkösebb és drágább – derült ki az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) élelmiszer-ügynökségének legfrissebb tanulmányából, aminek ismertetését a düsseldorfi tanácskozás elé időzítették. Save Food

Riasztó adatok: több mint egymilliárd tonna élemiszer a szemétben

A svéd Élelmiszer- és Biotechnológiai Intézet által összeállított tanulmány azt javasolja, hogy a fejlődő országok úgy alakítsák termelésüket és eladásaikat, hogy minél kevesebb táplálék kerüljön a szemétbe. Mint megállapították, a gazdag országok fogyasztói pazarolnak a legtöbbet: 222 millió tonna élelmet, a szubszaharai Afrika teljes nettó élelmiszer-termelését küldik a kukába. A kutatók azt találták, hogy leginkább gyümölcsök és zöldségek – ideértve a gyökereket és gumókat – mennek veszendőbe.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megbízásából készített svéd felmérés egyébként különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Veszteség ugyanis előfordulhat már az étel előállításakor, feldolgozásakor és szállításakor is. A csomagolási hiányosságok miatt a fejlődő országokban már útközben megromlik az árucikkek negyven százaléka. Ugyanakkor a csomagolás, illetve a tárolás és szállítás hiányosságai mellett a nem megfelelő gyártási, tartósítási eljárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy gyorsan megromlanak az élelmiszerek. A kutatók ezért főleg a technológiai és az infrastrukturális fejlesztésekben látják a megoldást.

A fejlett államokban inkább már a háztartásokban romlik meg az étel: a FAO becslései szerint az Európai Unióban évente hetvenmillió tonna élelem landol a szemétben. Az európai és észak-amerikai fogyasztók mindegyike évente legalább száz kiló, hatvanezer forintot érő élelmiszert pazarol el. Ehhez képest a szubszaharai Afrika és Ázsia nagy részén kidobott ennivaló egy főre jutó mennyisége 6-11 kilogramm körüli. A FAO arra is rámutatott, hogy kiskereskedelmi szinten, nagy mennyiségű friss élelmiszer vész kárba csak a külleme miatt, holott a vásárlók többsége ezt nem tartja elsődleges szempontnak.

Ugyanakkor a kutatók az „egyet fizet, kettőt, sőt, hármat kap” típusú akciókban látják a pazarlás táptalaját. Ráadásul az élelmiszer-veszteség és a pazarlás komoly erőforrásokat – vizet, földet, energiát és munkaerőt – emészt fel és hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához is. A nyugatiak pazarló életmódja befolyásolja a globális élelmiszerárakat, és a szegényebb régiókban szinte megfizethetetlenné teszi a termékek egy részét.

További drágulás jön

Március eleji elemzésében a FAO arra is figyelmeztetett, hogy tovább növelheti a februárban történelmi csúcsra emelkedett élelmiszerárakat és veszélybe sodorhatja az ellátás biztonságát a klímaváltozás, a bioüzemanyagok használatának terjedése és a protekcionizmus. A FAO szerint az élelmiszerek piacán a következő évtizedben végig drágulásra kell számítani, és meghatározó lehet az árak heves ingadozása is, ami visszafoghatja a beruházásokat, a világ így egyre nehezebben birkózik meg az élelmiszer-válságokkal.

Növekszik a feszültség a termelés és a fogyasztás alakulásának tekintetében is: a globális

élelmiszer-fogyasztás az utóbbi időszakban átlagosan évi két százalékkal nőtt, és a bővülést alig fékezte a gazdasági világválság.

Az éhezők száma tavaly a 2009-es 1,023 milliárdos csúcsról 925 millióra mérséklődött, de így is elfogadhatatlanul magas – figyelmeztetett az ENSZ szervezete. A fejlődő országokban élők tizenhat százaléka volt alultáplált tavaly, az éhezők aránya így csökkent a 2009-es tizennyolc százalékhoz képest, a mérséklődés üteme azonban elmarad a világszervezet millenniumi célkitűzéseitől, amelyek azt irányozzák elő, hogy 2015-re ötven százalékkal csökkenjen az éhezők száma 1990-hez képest.

A FAO szerint a nemek közötti egyenlőtlenség is komoly hatással van az élelmiszer-termelésre, miközben akár 100-150 millióval is csökkenthető lenne az éhezők száma, ha biztosítják a nők egyenlő hozzáférését a termelési és finanszírozási forrásokhoz.

Hargitai Mátyás