A Szent Kereszt plébániatemplom búcsús szentmiséjének ünnepi szónoka a Magyar Piarista Rend tartományfőnöke, Kállay Emil atya volt.
2003-ban, aranymiséjének ünneplése tájékán, felidézte hivatása ébredésének történetét, amely Csíkszeredához kötődik:
Tizenkét évvel Trianon után volt a magyarság. Egy ötéves kisfiú, aki épp a Hargitán nyaralt, a helyi borvízforrás felé baktatva torkaszakadtából énekelte a cserkészindulót, amit a bátyjától tanult el. Erre már előjött házából a csíkszeredai plébános, Bíró Ferenc is, a székelyek ügyét hősiesen képviselő "nagyszerű magyar pap", és felkapta a bátor gyereket, akivel még néhány óvodában hallott verset is elszavaltatott. E találkozás képét látja az emlékek mezejének legmesszibb pontján Kállay Emil piarista szerzetes pap, amikor hivatása emberi szemmel tapasztalható eredetéről kérdezem. Először az erdélyi magyar plébános alakjára nézett föl kisfiúként, azt gondolva: "valami ilyesmi szeretnék lenni".
(Új Ember)
Bizonyára ezzel a hivatásébresztő emlékkel is buzdította a templombúcsú ünnepén Csíkszereda ünneplő közösségét. Felvételünk a helyszínen készült.
Nagyméltóságú és Főtisztelendő Tamás József püspök:
Evangélium:
Kállay Emil Piarista atya:
Darvas-Kozma József Csíkszeredai plébános:
Sík Sándor Piarista költő verse:
A jeles nap két történelmi esemény emléke: Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére emlékeztet. Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben a szent keresztet. A legendákban is megörökített ereklyét később elrabolták a perzsák. Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte a saját vállán őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában.
A szent keresztből a világ minden pontján őriznek ereklyéket. De a hívő ember számára nem a tárgy elsődleges – tisztelete annak szól, akire, amire emlékeztet. A kereszt felmagasztalása Krisztus győzelmének üzenete. És láthatjuk azt is: az útszéli keresztfáknál mindig van friss virág.
Molnár Melinda
