A közel 300 éves, barokk stílusú dévai műemléképület felújítása mintegy 1,5 millió lejbe került.
A közelmúltban ért véget az általában ferences templomként emlegetett dévai Nagyboldogasszony-templom külső felújítása. A 300 éves, megújult műemléképület megáldására július 2-án, vasárnap kerül majd sor. A szertartást Kovács Gergely gyulafehérvári érsek megbízásából László Szabolcs kanonok fogja végezni, utána pedig szeretetvendégségre várják az egybegyűlteket.
Az ünnepi program első felvonása egy nappal korábban lesz, szombat este 7 órától Roby Lakatos hegedűvirtuóz, világzenész és Kegye János pánsípművész lépnek fel a templomban.
A dévai ferences templom és a vele egybeépült kolostor története szorosan összefonódik a Déván 1712-ben letelepített bolgár katolikusokéval. Ezek a török üldöztetés elől menekülve érkeztek Erdélybe, ahol az osztrák katonai hatóságok az alvinci kincstári birtok területén, valamint Gyulafehérváron és Déván helyezték el őket. Ildefonso de Biesma ferences rendfőnök 1714 szeptember 14-én bocsátotta ki a templomépítési engedélyt.
A bolgár közösség először egy ideiglenes templomot emelt, azonban az már 1723-ban szűknek bizonyult, ezért lebontották, s a hívek adományaiból új templomot építettek, ami 1724-ben készült el. A templom melletti emeletes kolostorépület keleti és déli szárnya1728-ban készült el, a nyugati szárny pedig 1735-ben. A barokk stílusú épületegyüttes 1764-ben nyerte el mai formáját, azt követően, hogy a talajvíz okozta károsodás miatt át kellett építeni.
A kolostort a kommunista hatalomátvételt követően, 1948-ban szüntették meg, a szerzeteseket elűzték. A Böjte Csaba által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Magyarok Nagyasszonya Kollégium 1992-ben költözött be az épületbe, melyet a római katolikus egyház csak 1999-ben kapott vissza véglegesen.
A templom felújítása nem csak a közelgő évforduló miatt vált indokolttá, hanem praktikus okokból is, mondja Főcze Imre Bonaventura atya, dévai plébános. Az épület külső falairól hullott a vakolat, a tetőszerkezet helyenként rogyadozott. A templomot tatarozták, a tetőre új cserép került az ablakokat is kicserélték. A munkálatokat egy csernakeresztúri cég végezte. A beruházás hozzávetőleg 1,5 millió lejbe került, a pénz zömét magyar kormánytámogatás tette ki, de beszállt a Bethlen Gábor Alap, a bukaresti vallásügyi államtitkárság és a helyi önkormányzat is. A hívek nem csupán adományokkal, hanem az idejükkel és a hozzáértésükkel is hozzájárultak a vállalkozás sikeréhez, mondja Bonaventura atya.
Pár év alatt ez már a második nagylélegzetű beruházás, amit a dévai katolikus közösség megvalósít, a csángótelepi templom felújítása és a Naphimnusz park kialakítása ugyanis 2021-ben fejeződött be.
A közel 300 éves, barokk stílusú dévai műemléképület felújítása mintegy 1,5 millió lejbe került.