Kertépítő lelkigyakorlat Szalontán

Kertépítő lelkigyakorlat Szalontán 2011. november 4-5-6

Nagy az udvarunk, két hektár... Sokan vagyunk, több, mint százan: 93 gyermek, 12 felnőtt. Örvendtünk, amikor Csaba Testvér a mi udvarunkat választotta a lelkigyakorlathoz és a ’’parkosításhoz’’, mert sajnos sokmindent mást nem nagyon lehet ezen az udvaron csinálni. Szakemberek szerint nem alkalmas a talaj veteményezésre, virágtermesztére. De sok szép gyümölcsfát, cserjét, egyébb fafajtákat lehet ültetni, ettől lesz valamilyen formája az udvarnak. Egyelőre nagy és tiszta, de reméljük szép is lesz... Hála Istennek rengeteg jó ember létezik mellettünk. Olyan sokan jöttek, olyan sokfelől, hogy nem is tudnám leírni valamennyit. Pénteken délután elkezdtek érkezni, és szombat délig csak jöttek, és jöttek... Minden alvóhely betelt, és voltak, akik csak dolgozni jöttek szombaton, nem igényeltek szállást. Közel 150 jóidulatú, tettrekész, segítőkész ember dolgozott reggeltől estig szakemberek igazításai szerint. A munkálatokat közelről felügyelte Konkoly-Gyuró Éva kertépítész szakember, őt kellett kérdezni, mit, hova és hogyan. Elültettünk kb. ezer darab cserjét, kétszáz csemetét és még egyebeket is. Valamennyire sikerült a betonkerítést befedni, de még van bőven hely, ahova ültetni lehet. Munka is maradt rengeteg, de szép lassan, sorjában, minden meglesz. A tegnap idejött egy szalontai bácsi, aki gyümölcsfacsemetéket és cserjéket ajánlott fel, ezeket még el lehet ültetni míg be nem áll a fagy. Pörgött a hétvége, mindenki dolgozott, felnőtt, gyermek egyaránt. Jó volt végignézni az udvaron, és látni, hogy hangyamódra sürög-forog, jön-megy mindenki.  Egy adott pillanatban szédültünk, annyi fele kellett menni, de jöttek az elmélkedések, pihenni, feltöltődni, sírni lehetett... Köszönjük MINDENKINEK! Köszönjük Csaba Testvérnek, a Támogatóknak, a Kollégáknak és a Gyerekeknek! Derekeasan kivették részüket valamennyien a munkából, nem kellett vasárnap esti mese. Nagyon jó érzés volt látni az összefogást! Köszönjük Istennek, hogy ezt megadta nekünk!
Szeretettel,
Makai Mónika
2011. november. 8