A játék, a játékosság, a vidámság ne vesszen ki belőlünk! Ezt a szép erényt is akárcsak egy ritka virágot gondozni, ápolnunk kell! Törődés, figyelem nélkül elsatnyul, s végül kihal az életünkből, de ha szépen növekszik, akkor beragyogja életünket, ízet, zamatot ad minden munkánknak, percünknek! 

Nagyböjti jó feltételem lehet, hogy minden szavamba, tettembe egy kis vidám, pajkos, játékosságot viszek!! 

Szeretettel, 

Csaba t.

Mikor Jézus a kereszten ég és föld között függ,  mindenki elhagyja, nem kell senkinek, csak Máriának és Jánosnak. 

Milyen jó lenne, ha akkor is tudnánk  szeretni a testvéremet, ha már neki nincs semmi hatalma, méltósága! Ha a másik megvetett és mindenki által lenézett,  jó lenne, ha az ő nagypéntekén bennem Máriára találna! 

Csaba testvér

Tavaszodik, lám - lám már ilyen szép hajtások, virágok vannak az öreg dévai almafán! Bízzunk a holnapban, eljön a szép kikelet, az áldott tavasz!

A remény hírnökeként, 

Csaba t.

Éppen úgy evett, aludt, örült, félt, szenvedett kísértést és érzett fájdalmat, mint akármelyikünk.

Az emberségünket nem felveszi, mint egy ruhát, hanem valóságos ember lesz. Én hiszem és vallom a kétezer éves egyház tanítását: Jézus Krisztus Isten Fia, a valóságos Isten egy valóságos emberben öltött testet, és emberi szíve tökéletesen megmutatja az Isten szívét.

Csaba testvér

Kalkuttai Teréz anya mondta:” Megismertem a paradoxont: ha fájdalomig szeretek, a fájdalom eltűnik és csak szeretet marad.” 

Szent Pió atya pedig így fogalmazott:” Szeressük a fájdalmat! Aki nem szenvedett, annak nincsenek erős érzelmei, szívéből hiányzik a gyengeség, lelkéből a távlatok. Miért a fájdalom? Azért, hogy a föld elhalványuljon, az ég pedig ragyogjon!” 

Az ember tudatosan nem keresi a szenvedést, sőt megtesz mindent, hogy elkerülje. Krisztus se kereste, de kiürítette a kelyhet, mikor eljött az ideje. Háromszor esett el, nagy fájdalmak között felkelt! Mesterünk nem kihúzott derékkal és hollywoodi mosollyal hordozta a keresztjét, hanem vérrel verejtékezve. Ebben is egy volt közülünk, példát mutatott nekünk. 

Jézus nem csodáival és nagy prédikációival váltotta meg a világot, hanem a szenvedésével, az értünk szeretetből vállalt kereszthalálával.

Csaba testvér

Nézzek magamba , én ki vagyok , kihez hasonlítok a Jézust követő tömegben ?! A halált kérő főpap, a kezét mosó tisztségviselő, a “Feszítsd meg “-t kiabáló nép , a siránkozó asszonyok vagy az együttérző Veronika , vagy talán a segítő Cirenei Simon? E szakadatlan nagypéntekben én ki vagyok ? Egy ítéletet végrehajtó hóhér , a gyűlölettől  megkeményedett szívű bal lator , vagy Máriát átkaroló Szent János ? Választanom kell döntenem, mert ha nem döntök akkor is döntöttem hisz a cinikus szájtáti nép szerepében tengek -lengek , akiknek Jézus is csak annyit mond , hogy “magatokért” sírjatok “. Igen Krisztus értünk sírt Jeruzsálem falai előtt , hisz látta, hogy a közömbösség útján sodródnak a pusztulás fele. Gyengeségem tudatában én Krisztust választom , nem Barabást, és alázattal a keresztjét cipelő elítélt mellé állok, nem pedig az igazuktól meg részegedett ítélkezők közé.Neked is dönteni kell ! Tudatosan lépj az együttérzés , a szeretet útjára , a jobb latorral együtt kérd Krisztus irgalmát ! 

Csaba testvér

A hivatásunk már ezen a földön az, hogy felfedezzük és megéljük a létezés, az alkotás, a gyógyítás tiszta örömét.

Csaba t.

Szép álmokat kívánok Csíkszeredából!!

Gyertek mondjuk el együtt az esti imát: 

Én Istenem, Jó Istenem,

lecsukódik már a szemem.

De a tiéd nyitva, Atyám,

Amíg alszom vigyázz reám.

Vigyázz az én szüleimre,

meg az én jó testvéremre.

Mire a nap újra felkel,

csókolhassuk egymást reggel.

Szeretettel, 

Csaba t.

Borszékről imádságos szeretettel!

Csaba t.

Ma, mielőtt kimondasz egy bántó szót, gondolj azokra, akik nem tudnak beszélni.

Mielőtt panaszkodsz az ételed íze miatt, gondolj azokra, akiknek nincs mit enni.

Mielőtt panaszkodsz a férjedre vagy a feleségedre, gondolj azokra, akik Istenhez fohászkodnak, hogy legyen társuk.

Ma, mielőtt panaszkodsz az életre, gondolj azokra, akik túl hamar mentek el a másvilágra.

Mielőtt siránkoznál amiatt, hogy túl nagy távolságon kell vezessél, gondolj azokra, akik ugyanezt a távolságot gyalog kell megtegyék.

És amikor fáradt vagy és panaszkodsz a munkádra, gondolj azokra a munkanélküliekre, akik szívesen végeznék a Te munkádat.

És amikor gyötrő gondolatok rossz kedvűvé tesznek, mosolyogj egyet és gondolj arra, hogy élsz és csodálatos, ami körülvesz.

Böjte Csaba