Kalkuttai Teréz anya mondta:” Megismertem a paradoxont: ha fájdalomig szeretek, a fájdalom eltűnik és csak szeretet marad.”
Szent Pió atya pedig így fogalmazott:” Szeressük a fájdalmat! Aki nem szenvedett, annak nincsenek erős érzelmei, szívéből hiányzik a gyengeség, lelkéből a távlatok. Miért a fájdalom? Azért, hogy a föld elhalványuljon, az ég pedig ragyogjon!”
Az ember tudatosan nem keresi a szenvedést, sőt megtesz mindent, hogy elkerülje. Krisztus se kereste, de kiürítette a kelyhet, mikor eljött az ideje. Háromszor esett el, nagy fájdalmak között felkelt! Mesterünk nem kihúzott derékkal és hollywoodi mosollyal hordozta a keresztjét, hanem vérrel verejtékezve. Ebben is egy volt közülünk, példát mutatott nekünk.
Jézus nem csodáival és nagy prédikációival váltotta meg a világot, hanem a szenvedésével, az értünk szeretetből vállalt kereszthalálával.