Utálom és arcába vágom:
– Száz év, de tán kétezer óta
őrült, mocskos, aljas világ ez,
ez a farizeus Európa!
Kenyér s jog helyett a szegényt
csitítja karddal, üres éggel
és cinkos lelkiismeretét
avatag és modern mesékkel;
száz év, de már kétezer óta
hány szent vágy halt meg gaz szivében!
Hazám, keresztény Európa,
mi lesz, ha bukására döbben,
mi lesz, ha újra földre száll
a Megcsúfolt és Megfeszített,
s mert jósága, hite, imája
egyszer már mindent elveszített:
mi lesz, ha megjő pokoli
lángszórókkal, gépfegyverekkel,
vassisakos, pestishozó,
bosszúálló angyalsereggel?
Mi lesz, ha megjő Krisztus és
új országot teremt a földön,
ha elhullanak a banditák
s nem lesz több harc, se kard, se börtön,
ha égi szerelmét a földi
szükséghez szabja ama Bárány
s újra megvált – óh, nem a jók,
de a gonoszok vére árán:
hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?
Szabó Lőrinc
1923
Szent Ferenc Alapítvány nagykövetei, Nagy Marian és Pál Marika szerencsésen megérkeztek Dortmundba! Kedves régi támogatóinkkal találkoznak, Kortmann úrral és az ő munkatársaival. Az ottani Káritász vezetőségével is találkoztak! Hétfőn reggel indulnak haza. Hálás szeretettel köszönöm mindazok jóságát kik az alapítvány érdekeit eredményesen képviselik!!
Csaba t.
Assissi Szent Ferenc (1182-1226) a ferences rend alapítója; az állatok, a természet védõszentje.
Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak:„Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.”
Letért a mezõre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetõkhöz, mire a fákon ülõk is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette õket. Amikor Szent Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette a madarakat, akkor sem repült el egyik sem. Szent Ferenc prédikációjának ez volt a lényege:
„Húgocskáim, madarak!
Ti igen sokkal tartoztok a Teremtõnek, azért mindig és mindenütt kötelesek vagytok dicsérni õt. Mert kétszeres, sõt háromszoros ruházattal látott el benneteket; szabadságot adott nektek, oda röpülhettek, ahová akartok; Noé bárkájában megõrizte fajotokat, hogy ki ne vesszetek. Hálával tartoztok a levegõért, amelynek uraivá tett. Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik rólatok. Inni ad a folyókból és forrásokból, menedéket nyújt a hegyekben és völgyekben, helyet biztosít a fészekrakáshoz a fák lombos ágain. Azután még fonni és szõni sem tudtok, Isten ruház föl benneteket és fiókáitokat. Jótéteményeibõl, amelyekkel elhalmozott, láthatjátok, mennyire szeret Teremtõtök. Õrizkedjetek tehát húgocskáim, a hálátlanság bûnétõl, s azon legyetek, hogy szüntelenül áldjátok Istent.” Amint Szent Ferenc ezeket mondta nekik, a madarak tátogatni kezdték csõrüket, nyújtogatták nyakukat, rebbentgették szárnyukat, nagy tisztelettel földig hajtották fejecskéjüket, s ilyen módon, mozdulataikkal és énekükkel adták jelét, hogy gyönyörûségük telik a szent szavaiban. Maga Szent Ferenc is velük örvendezett, elnézte sokaságukat, gyönyörködött szépségükben és változatosságukban, csodálta kedvességüket és szelídségüket, s nagy áhítattal velük együtt dicsõítette a Teremtõt. „
A kereszt, Jézus Krisztus hitvallása! A legékesebb testbeszéd mi valaha is elhangzott ezen a földön: "Ember én hiszek benned! Annyira értékesnek tartalak, hogy életemet adom érted! Hiszem, hogy meg tudod tanulni a szeretet parancsát, hiszem, hogy fogsz tudni e parancs szellemében élni!"
Jézus csodálatos hitvallását, a keresztet, az emberiség legfontosabb kincsének tartom, mert Megváltónk, nagypénteken a Golgotán ég és föld között a keresztre feszítve nyitotta meg az örök élet ajtaját, előtte még az Ószövetség nagyjai sem léphettek Isten szent színe elé!
A keresztben kapaszkodok, mert sem a tudósok bölcsessége, sem a felfedezők bátorsága, sem a harcosok hősiessége nem képes elvezetni az örök életre!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Érmihályfalvi napközink alapkövét a kereszt tövébe helyezzük.
A hozzánk kerülő gyermeket a gyógytornász nem csak szereti, hanem keményen meg is dolgoztassa! A mindent szabad szeretet, nem szeretet! Istennél jobban senki nem szeret, és ő mégis nagyon kemény tízparancsolatot adott nekünk! A repülésnek is megvannak a maga aerodinamikai törvényei, melyeknek megszegése emberéletekbe kerül!
Nagyböjt csendjében nézzünk magunkba, ne másba keressük a kudarcaink okát, hanem őszinte bűnbánattal saját házunkban és házunk előtt seperjük el a hosszú tél minden szemetét! Szentgyónásban szülessünk újjá, hogy legszebb álmainkat valóra tudjuk váltani az előttünk álló termékeny nyárban!
Nagyhét a szentgyónás ideje!!
Bűnbánó szívvel,
Csaba t.
Kép: Veronika kendőjével, Győr!
Szabó Lőrinc: Tavasz
„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.
„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”
Kép: A szentsimoni otthonunk, csak reméli, hogy jön a tavasz..
Szovátán szentmise áldozatot mutattunk be, Medgyesen vacsoráztunk és igy lassan, de szerencsésen haza értünk Dévára!!
Csíkban 40 centis hó, Déván egy gramm hó sincs, remélem, hogy lassan itt a tavasz!!
Szép álmokat,
Csaba t.
NEGYEDIK KERESZT: szeretteid elszomorítása
Lehetetlen nem elszomorítani azokat, akiket szeretsz. Elkerülhettem volna ezt a találkozást anyámmal. Tudod-e, mit jelent látni a szeretet személyt, akit kiábrándítottál? Engem lenéztek és megvetettek, mert tévhit terjesztőnek és hamis útra vezető tanítónak tartottak. Anyám mindezt tudta. Látta testi és lelki fájdalmamat, és a szemembe nézett. Ez jelenti a keresztet: szemébe nézni a számodra legkedvesebb lénynek, amikor mindannyian nevetnek rajtad.
Lehetetlen nem kiábrándítani azokat, akik szeretnek téged. Ettől nem kímélheted meg őket.
Látod, mennyire fáj nekik a te elesésed. Marcangoló kín ez számodra.
Az én anyám az esésemben értette meg, ki vagyok. Amikor kialudt benne a vágy utolsó szikrája is, hogy én sikert érjek el, akkor született meg benne igazán a hit.
Barátra akkor teszel szert, ha minden jó meghal benned. Akkor majd csak téged látnak. Fogadd el az óhatatlanul bekövetkező megbotránkozásokat! Fogadd el a tényt, hogy jogod van kiábrándítani! Akkor majd megtalálsz engem és anyámat.
