Egy fiatal befejezi a vizsgáit, majd útra kel, eljön közénk egy árvaházba, és ahogy a csillogó kulcs talál a zárba, ő is könnyedén, egyetlen mozdulattal tárja, nyitja tágra, megriadt gyermekeink riadtan kalapáló kis szívét!! Álmélkodva figyelem az Isten által szívünkbe ültetett szent szeretetet, mely képes áthidalni a korkülönbséget, a kulturális, faji, gazdasági szakadékot mely elválassza, a bajbanlévő gyermekünket egy budapesti, egyetemet végző, gazdag, csinos fiataltól? 
Ha a családomba bele születik egy gyermek , nem mondom neki, hogy várjuk meg, amíg tizennyolc éves lesz, hogy eldönthesse, milyen néphez akar tartozni, milyen kultúrában akar élni, milyen nyelven akar beszélni , magyar, német vagy román akar-e lenni, hanem megtanítom azokra az értékekre, amelyek fontosak nekem. Nemcsak anyagi javaimat akarom megosztani a családommal , hanem a szellemi, lelki vagyonomat , identitásomat és a hitemet is.
Az irgalmas szeretet parancsa nem fakultatív. Nem egy a sok liturgikus és más jellegű előírás között , hanem az egyetlen ,amelynek megélésétől függ úgy földi , mint az örök életünk .
Mi férfiak nagyon sokszor gondolkozzunk el Isten által nekünk felkínált csodálatos feladatunkon, az atyai hivatáson!! Igen, életünk célja, beteljesülése, atyává válni, gondoskodó, jósággal életet adni és férfias erővel azt hordozni, kibontakoztatni! Merem-e, vállalom-e a nekem felkínált szép feladatot? Tudatos erőfeszítéssel felakarok nőni oda, hogy az életet vállaljam, gondviselő jósággal hordozzam?? Miért maradnák torzó, bennem teljesedett álma Teremtőmnek, terméketlen gyümölcsfa, büdös záptojás?
Lépten nyomon egyszer használatos tányérok, csuprok, evő eszcájgok, szemét hegyek!! A Szent Ferenc Alapítvány házainál tiltsuk be ezt a féktelen szemetelést!! Az ünnepségeken is, még a zöldben is használjuk a hagyományos étkészletet!! 
Mikor kimondom , hogy "Mi Atyánk” , akkor nagyon gyakran átvillan a fejemben , vajon én milyen atya vagyok, de mindig megjelenik az öröm, a fény is a szívemben, hogy bár kiskorom óta nem él az apám , mégsem vagyok árva , mert van mennyei Édesapám, és törekszem arra , hogy a körülöttem élők se legyenek árvák .
Jó látni, hogy Isten gondviselő szeretetének melegében egy - egy gyermek milyen hamar és szépen felnő! Végtelen hála és öröm van bennem amiért részese lehetek e sok csodának, melyet a gondviselő mennyei Atyánk körülöttem és bennem is véghezvisz! Jó az életadó, áldást osztó nagy Istennek apró, kis munkatársa lenni!! Szeretettel biztatlak gyere, próbáld ki, légy te az ki által Isten megakarja vigasztalni szomorú gyermekét!! 
Uram ébressz fel és küldj, mert másképp meghalunk!! Reggeltől estig segíts, hogy szent igédet hirdetve az úton legyünk!! Add, hogy dicsőségedre százszoros, ezerszeres termést hozzunk!! 
Akaratod ellenére is fájdalmat okozhatsz környezetednek és te is megsebesülhetsz: de ne félj, nem vagy porcelánból és Isten nem szisszen fel minden apró tévedésed , botlásod láttán. Ő azt szeretné, hogy a rád bízott talentumokat kamatoztasd , ötvenszeres, százsoros termést hozz és ne ásd el féltve a rád bízott kincseket !
Istennek legyen hála, hogy ilyen sok nagyszerű ember él ezen a földön.... Katica lányunkkal eljöttünk Magyarországra, a gondviselő jóságos Isten elvezetett egy híres szemorvoshoz, ki megvizsgálta a nagy lányt alaposan, aztán került egy nagyszerű optikus is ki szemüveget is megcsinálja! A gyereket kézről kézre adták, adják önzetlenül és a végeredmény, a csatolt kép alapján önmagáért beszél!! 
A kis Mariska néhány hónapos volt mikor befogadtuk! Istennek hála ő is, de a szovátai osztálytársai is szépen megnőttek! Imádságos szeretettel kérem rájuk a jó Isten áldását,